Kutatás-Fejlesztés – Tudományszervezési Tájékoztató, 1992

3-4. szám - Szemle

130 Jelenleg a tudomány és a technika területén számos bizonytalanság tapasztalható, változóban van az alap- és alkalmazott kutatást folytató intézmények működési területe, a tudományos kutatást finanszírozó mechanizmus, az alapok elosztásáról való döntéshozatal, a felhasználások rendszere. A szükséges új stratégiának koherensnek, hitelesnek, érthetőnek és tisztességesnek kell lennie. Első lépésben a kormánynak azonosítania kellene azokat a területeket, ahol tényleges versenyelőny mutatkozik, a hanyatlóban levő szektorokat másokkal kell helyettesíteni, hogy lehetséges legyen a foglalkoztatás és a vagyonképzés. Ezen megfontolások alapján kell majd dönteni a tudományos kutatást és műszaki innovációt támogató alapok elosztásáról. Az ország alapos „műszaki átvilágításának" az lenne a célja, hogy azonosítsa azokat a területeket, amelyek a magyar innovációs rendszerben előnyökkel rendelkeznek és amelyek integrálják a K+F kapacitásokat, az ipari struktúrákat, az oktatási bázisokat. Felismerhetőek lennének így a hosszabb távon fejlesztésre vagy képzésre szoruló emberi erőforrások, tisztázódna, a kutatás mely típusait kell a jövőben kiemelten támogatni. A kiválasztásnak az igazolt versenyelőnyön kell alapulnia (pl. külföldi beruházás idevonzása), a gazdasági fontosságon (pl. energiatakarékos technológiák) és a tudományos-technikai kompetencián (élelmiszer- és agrárszféra). A kiemelt támogatásra kiválasztott tevékenységek meghatározása után következik a szervezetek (központok, intézetek) mobilizálása. Az alapokat kezelő intézményeknek azokat a szervezeteket kell felkarolniuk, amelyek leginkább képesek a fejlődésre — sajnálatos módon ez azt is jelentheti, hogy mások megbuknak, megszűnnek. Meg kell erősíteni viszont azokat a hálózatokat, amelyek az innovációs folyamat szereplőit egymással összekötik. Partneri viszonyt kell kialakítani az ipar és a kormány között a kutatás támogatására a kiválasztott területeken, segíteni kell az egyetemek és az ipar kapcsolatát, fel kell karolni a legjobb ipari gyakorlat átvételét, vállalkozói tőkealapok létesítésével kell a kisvállalkozók, feltalálók igényeit kielégíteni. A műszaki átvilágítás és a kapcsolódó stratégia előkészítése legyen egy a kormány által felállított ßggetlen testület feladata. A testület vezetője hiteles közéleti személyiség legyen, aki képes megszerezni mindazok együttműködését, akik az egyetemeken, az iparban, az intézetekben a tudomány és a technika területén működnek. A testület hitelességét és függetlenségét növelné, ha mindenki számára egyértelművé tennék, hogy feladata elvégzésével, jelentésének elkészülte után működése megszűnik. A jelentés ajánlásainak megvalósítása már a kormány feladata lesz. Intézményi és jogi keretek A tudományos-technikai bázis sikeres újjászervezéséhez szisztematikus megközelítésre, és nem egyszerűen a különböző elemek továbbfejlesztésére van