Kutatás-Fejlesztés – Tudományszervezési Tájékoztató, 1992
3-4. szám - Szemle
127 mogatja, gyorsítja a nők fokozottabb bevonását a különféle hivatásterületek művelésébe, változatosabb karrierlehetőségeket biztosítva számukra. A középtávú lehetőségek igen előnyösen alakulnak a svájciak számára az EGK-EFTA kooperáció sokoldalúbbá és szorosabbá válása révén a kutatás területén is. Svájc hatékonyan és sikeresen részt vesz a COST-ban, az Eureka több programjában, a CERN-ben, az ESA-ban. 1993-tól mód nyílhat az eddiginél szervezettebb beépülésre az EGK keretprogramban szereplő feladatok végrehajtásába. Ezzel párhuzamosan arra is számít Svájc, hogy javaslataival gazdagíthatja, kiegészítheti az 1995-től érvénybe lépő negyedik EGK keretprogramot már a koncepcionális kialakítás kezdeti fázisában. Erre a feladatra, valamint más EGK programokban való részvételre évi 100 millió svájci frankot szánnak. Közreműködnek olyan programokban, amelyek várhatóan nincsenek közvetlen kapcsolatban a hazai tudományos célkitűzésekkel (pl. tengerkutatás). Egyébként az 1991-ben kibocsátott 5 és az 1992-1995. évekre szóló, átfogó kutatási tervben szereplő fő feladatok teljes összhangban vannak az EGK keretprogramjával. Svájc a K+F tevékenység támogatásában és finanszírozásában, a költségarányok kialakításában is közeledett a „tizenkettek modelljéhez". Az Európai Gazdasági Közösséghez való alkalmazkodás megfigyelhető a kiemelt súlyponti programok tematikájában, a fokozódó nemzetközi munkamegosztásban, valamint a tudományos ráfordítások elosztásában is. Svájc állami forrásokból 1988-1991 között 1152 millió frankot költött K+F célokra, a következő négy évre 2 109 millió frankot irányzott elő. Az országos K+F kiadásoknak mintegy 25 %-a származik a szövetségi állam és a kantonok költségvetéséből. Az EGK szempontjából Svájc főleg a biotechnológia és az orvostudomány területén értékes partner. A svájci tudósok multidiszciplináris és transznacionális K+F munkájának bővülése pozitív következményekkel jár. A további közeledés az EGK normáihoz megköveteli a felsőoktatási intézményekbe való bejutás liberalizálását, a képzési időtartamok és az ösztöndíjak összehangolását, a diplomák érvényességének kölcsönös elismerését. Mindez megkönnyíti a nemzedékváltással kapcsolatos kutatói gondok mérséklését, a tudásutánpótlás helyzetének javulását. A fiatal kutatók fokozott támogatása, a doktorandusok tudományos tevékenységének sokoldalú - részben külföldi tanulmányutak révén történő — elősegítése szintén napirendre került. Az új évezredben Svájc a korábbinál sokkal hatékonyabban fog bekapcsolódni a mindinkább nemzetközi jellegűvé váló K+F tevékenységbe. dr. Bíró Klára 5. L. még: Kutatásszervezési Tájékoztató, 19912.no. 168-171.p., 5.no. 388 - 392.p. és 6.no. 522 — 523.p.
