Kutatás-Fejlesztés – Tudományszervezési Tájékoztató, 1991

1. szám - Szemle

8 hozzájárulás. Japánban polgári jellegű feladatok megoldására fordítják a rendelkezésre álló eszközök több mint 96%-át, továbbá a magánvállalkozók kivételesen aktívak az alkalmazott kutatás és csúcstechnológia fejlesztések területén. Más országok egészen más képet mutatnak az arányok tekintetében. 3. táblázat A polgári K+F költségek részesedése néhány állami tudományos költségvetésben (%) 1970 1978 1980 1985 •1989 NSZK 82,3 89,0 89,9 88,1 85,6 Franciaország 64,2 70,4 63,5 68,7 69,0 Nagy-Britannia 59,0 53,6 45,8 48,8 51,0 Olaszország 95,8 96,6 97,3 90,1 88,0 USA 48,4 48,9 48,1 32,0 "37,4 •becslések, "1990. évi adat Megjegyzés: Az USA 1985. évi keretéhez viszonyítva a vezető EGK országok állami költségvetésének civil K + F kiadásait a következő értékindexeket kapjuk: USA = 100; NSZK 50,2; Franciaország 31,9; Anglia 21,7; Olaszország 15,0. Forrás: DIW Wochenbericht, 1989.szept.14. 447.p. A jelentősen eltérő nagyságrendeket figyelmen kívül hagyva a 3. táblázat rávilágít az állami K + F kereteken belül a polgári kiadások részesedésének ingadozására. Ennek sokféle háttértényezője között igen fontos az alapkutatások lendületes bővülése, ami az iparilag fejlett országok mindegyikére jellemző, és gyakran nem oldható meg csupán a meglevő keretek átcsoportosításával, hanem megkívánja az állami ráfordítások arányainak növelését is. (Az USA 1991. évi előirányzata szerint az állami K + F keretből a polgári célú tevékenységre tartalékolt összeget 12%-kal, az ilyen jellegű alapkutatásokra szolgálót pedig 9%-kal növelik 1990-hez képest, így az előbbire 26,7 milliárd, az utóbbira 11,4 milliárd dollár jutna.) Kontinensünkön az alapkutatások tradicionálisan a vezető nemzeteknél, főleg pedig Németországban a legfejlettebbek: ezt a célt szolgálta 1990-ben az állami K + F keretek 19%-a, míg Japán és az Egyesült Államok esetében ez az arány 12-13 %-ot ért el. Különleges tényezők is indokolhatják az állami K+F kiadások kiugró emelését, ilyennek tekinthető a német egyesülés kapcsán felmerülő 25%-os tudományos költségvetés-növelési igény napjainkban. Hasonló irányban hatnak a nemzetközi K+F kapcsolatok, amelyek tartós növekedésére számíthatunk távlatilag minden kontinensen, köztük is kiemelten Európában. Az integrációs dinamizmus együltjár a keretek növekedése mellett azok széles körű belső strukturális átalakulásával.