Kutatás-Fejlesztés – Tudományszervezési Tájékoztató, 1991
1. szám - Figyelő
53 jektumról projektumra át fogja vizsgáim a nagy létszámú keletnémet tudományos akadémia kutatásait. Eldönti, mely intézmények kerüljenek az egyetemekhez, az iparba, illetve melyeket zárjanak be. Az akadémia 26 000 alkalmazottjának 45%-a Berlinben dolgozik. Előreláthatólag csak fele marad meg a Tudományos Tanács ajánlásai után. A problémával foglalkozó Barbara Riedmüller-Seel, nyugat-berlini tudományos szenátor csak ezután készíthet programot, mit csináljon a megmaradt mintegy 6000 emberrel. A következő cél a tudományos színvonal s a Humboldt Egyetem hallgatói számának emelése; a jelenlegi létszám 16 000 fő. Az oktatók létszáma 5000, ami olyan oktató/hallgatói arány, amiről Nyugat-Berlinben csak álmodni mernek! A berlini egyetemek és műszaki főiskolák hallgatóinak létszáma összesen 120 000 lesz, ez meghaladja Németország bármely városának hallgatói létszámát. Bár az egyetemeken csökkentéseket terveznek, a Szabad Egyetem és a Humboldt Egyetem továbbra is oktat népszerű humán és társadalomtudományi területeken. A Humboldt Egyetem azonban évekig nem számíthat nyugati hallgatókra. Felvételük csak azután várható, ha az oktatószemélyzet szaktudásának szintje emelkedik. Okos személyzeti politikát kell folytatni a tudományos színvonal emelése érdekében, de egyelőre nem áll rendelkezésre megfelelő költségvetés. Itt segíthet a Max Planck Társaság azzal, hogy több kutatócsoportot, illetve egész intézeteket helyez Berlinbe. Riedmüller-Seel szerint a legnagyobb probléma a regionális verseny folytatódása. Mivel mind Kelet-, mind Nyugat-Berlint erősen támogatták az illetékes kormányok más régiók rovására, az egyesítés után a mellőzött régiók, pl. a volt NyugatNémetország keleti és déli része nyíltan hangot ad majd nemtetszésének. A probléma komoly, mert Berlin külön tartomány lesz, tele tudományos intézménnyel. Nagy harc várható a többi tartománnyal a Berlinnek nyújtandó segélyről. A város felvirágzása attól függ, mikor nevezik ki fővárossá. A határok megnyitása óta sok a negatív jelenség: romlott az életszínvonal, magasak az árak, a keletnémet bevásárló tömegek rohamai, s az ingatlanügynökök manipulációi gondot okoznak. A fővárosi rangra emeléssel azonban várható a kormányirodák, alapítványok beáramlása, ipari lobbik megjelenése. Az egykori berlini fal közelében fekvő keletnémet falvak átalakulhatnak alacsony bérű külvárossá, ami az egyetemek terjeszkedése szempontjából előnyös lenne. Dickman,S.: Hankering after past glory. « Nature / London/,1990.szept. 6. 8.p. N.É.
