Kutatás-Fejlesztés – Tudományszervezési Tájékoztató, 1991
1. szám - Szemle
MENNYIT KÖLTENEK A KORMÁNYOK EGYETEMI KUTATÁSRA? A vizsgálat módszere - Átfogó trendek - Tudományági megoszlás - A kutatástámogatás mechanizmusai - Az amerikai ráfordítási rés - Következtetések. A tudomány fejlődése és a gazdasági-társadalmi haladás közötti összefüggés közismert. A tudományos bázis fenntartása azonban egyre drágább, s az utóbbi időben a fejlett országok kormányai alaposan szemügyre vették tudományos költségvetéseiket, hogy a kutatási programok valóban a kor igényeit szolgálják-e. Az alapkutatás kockázatos, elóreláthatatlan és hosszú távú volta felveti a "megéri-e" kérdését, ezért aztán a befektetés mértéke, elosztása fokozott figyelmet kap kormánykörökben. 1 A politikusok és hivatalnokok két kulcskérdéssel szembesülnek. Mennyit költsön a kormány egyetemi kutatásra? Milyen finanszírozási módszereket alkalmazzanak? Természetesen meg kell vizsgálni más országok eljárásait, költségvetéseit, finanszírozási gyakorlatát. A vezető ipari országok finanszírozási adatainak összehasonlításából bizonyos következtetések vonhatók le a megoldások hatékonyságára. Jelen cikk az amerikai, a brit, a német, a holland, a francia és a japán kormány egyetemi kutatási ráfordításait vizsgálja az 1975-1987. években. Az adatok értékelésénél nem szabad megfeledkezni arról, hogy nemcsak az ipari finanszírozás eltérő országonként, hanem az egyetemi kutatás bizonyos részét nem profit, illetve jótékonysági szervezetek is támogatják különösen az orvosbiológiai és egészségügyi területeken. A vizsgálat módszere Adatokat a ráfordítások három kategóriájára vonatkozóan gyűjtöttek: a kormányok vagy államok általános egyetemi pénzalapjaiból finanszírozott egyetemi kutatás; ösztöndíjak, szerződések s más finanszírozási megoldások keretében külön költségvetésből támogatott egyetemi kutatás (ezek az összegek konkrét kutatási projektumokra szolgálnak); egyetemeken kívül, országos vagy nemzetközi laboratóriumok által végzett egyetemi vonatkozású kutatás (pl. Fermilab, CERN, amerikai Optikai Csillagászati Obszervatóriumok). Az első kategória esetében az általános egyetemi pénzalapok képezik a fő támogatási eszközt, ez Európában és Japánban elterjedt, az Egyesült Államokban ritkább. A külön költségvetésű egyetemi kutatási kategóriát sokféle finanszírozási eljárás jellemzi, beleértve az országos, az egyes állami kormányoktól és az önkormány1. Irvine, J. -Martin,B.R.-Isard,Ph.: Investing in the future: How much governments pay for academic research. = Physics Today /New York/,1990.9.no. 31-38.p.
