Kutatás-Fejlesztés – Tudományszervezési Tájékoztató, 1991

1. szám - Szemle

33 a kutatásban kitűnnek. Az oktatás színvonalát az egyetemek bírálják el, a kutatásét pedig a nemzeti bizottságok. Bár az elvárás kritériumai nem egészen világosak, az oktatási és tudományos miniszter mégis kijelentette, hogy az intézkedés akár 50 %-os fizetésemelést is maga után vonhat. A spanyol K + F stratégiájában a programok kiválasztásának három alapvető szempontja van: olyan általános érdekzónák, amelyeken Spanyolország még lemaradásban van, de nemzetközileg stratégiai jellegűek - ilyen például a mikroelektronika, a fotonika vagy az új anyagok - ; olyan szektorok, amelyekben színvonalas kutatócsoportok működnek, például a molekuláris biológia vagy az elméleti fizika, amely Spanyolországot a tudományos publikációk tekintetében a világ tíz első országa közé emeli; olyan területek, ahol nyilvánvaló a nemzeti források megléte, mint például a vízgazdálkodás. Spanyolország ugyan minden nagy tudományterületen esélyes szeretne lenni, de emlékeztetni kell arra, hogy ehhez mindössze húszezer kutató áll rendelkezésére. Azt is meg kell jegyezni, hogy a célorientált kutatások prioritást élveznek. A választás azért esett ezekre, mert egyrészt Spanyolország erősen a technológiaimport felé orientált és az alapkutatások az intézetekben dominálnak. Az egyetemeken, amelyek az országos tudományos termeléshez 60%-kal járulnak hozzá, a kutatások 80%-a alap jellegű, kivéve három - a madridi, barcelonai és valenciai - műszaki egyetemet, mert ezek az alapkutatásokat alkalmazott kutatással társítják. Az alkalmazott kutatásnál voluntarista stratégiára utal az a tény, hogy 1988 óta a K + F költségvetés emelkedése a terv programjaira irányult. Természetesen az országos terv általános célkitűzése az ismeretek általános fejlesztése, s erre szolgál a költségvetés 30%-a, de tulajdonképpen bármely kutatási szektor előtt nyitott, és csakis a minőségi kritériumok döntenek. Mindazonáltal egyes kommunikációs eszközök úgy vélik, a kormány semmibe veszi az alapkutatást. Megnyugtatásképpen a tudományos miniszter a képviselőház és a szenátus vegyesbizottságának javaslatára válaszolva kilencmilliárd pesetát adott az alapkutatás fejlesztésére 1988-ban, így duplázva meg az előző évi keretet. Egyébként egy olyan országban, ahol eszközök hiányában a tudósok előnyben részesítik az alapkutatást, egyáltalán nem evidens, hogy az alkalmazott kutatás minőségileg és a közhasznúság szempontjából gyorsan fejlődjék. Más közhangulatot kell teremteni. Súlyos problémája az ipari minisztériumnak olyan kiváló egyetemi tanárokat találni, akiket az alkalmazott tudományok irányába lehetne orientálni. Egyelőre kétséges, hogy a tudomány fejlődése a kormány által elvárt ritmusban történik-e, tekintettel a kutatás dezorganizációjára. A politikai hatalom tisztában van a problémával, mivel a terv prioritásainál előírták a kutatási apparátus racionalizálását és modernizálását. Létrehoztak egy tárcaközi technikai és tudományos bizottságot (a CICYT-et). A bizottságon belül működik egy állandó bizottság és egy minősítő szervezet. A technikai minisztériumok elfogadták a terv prioritási programjait és a költségvetést, ugyanakkor számos önálló kutatást is finanszíroznak, például Spanyolország egyik legfontosabb gazdasági ágazatában, a mezőgazdaságban. Bár a mezőgazdaság a bruttó nemzeti termelés 16%-át, az exportnak pedig a 18