Kutatás-Fejlesztés – Tudományszervezési Tájékoztató, 1991
1. szám - Szemle
12 A kutatók úgy vélekednek, meg kellene szüntetni a tudomány és a termelés kapcsolatának erőltetését. Az ipar elvesztette újító képességét, а К + F-re fordított összegek pedig valahol eltűntek. Az alapkutatás finanszírozására egy központi alapot képzelnek el, a kutatócsoportok pályázhatnának támogatásért, a döntést bel- és külföldi szakértők hoznák meg. Magyarország A magyar tudomány helyzete a közelmúltban sem volt rossznak mondható. 9 Az Akadémia 52 kutatóintézetével, 3200 fős tudósgárdájával, regionális központjaival, egyetemi kapcsolataival olyan alapkutatási hálózatot tart fenn, amely KeletEurópában az idézettségi mutatókat tekintve a legeredményesebb. Természetesen vannak az Akadémiának bírálói is, akik az akadémikusok átlagéletkorát tartják magasnak (1986-ban 69 év), vagy tudományos teljesítményüket kérdőjelezik meg. Vannak, akik attól tartanak, hogy az Akadémia inkább helyzete konzerválására törekszik, mint megváltoztatására. A decentralizálás jegyében egyesek jónak látnák, ha az akadémiai intézetek függetlenek lennének minden központi, hivatalos irányítástól s az egyetemekhez tartoznának. A szervezeti megújulástól nem teljesen független a kutatás finanszírozása. A központi tervezés "régi rossz napjaiban" a költségvetési támogatást az intézetek nem tudományos színvonaluk, illetve eredményeik racionális felmérése alapján kapták, hanem aszerint, hogy az igazgatók mennyit tudtak megkaparintani a keretből. 1986-ban történtek az első változások, amikor létrejött az OTKA. Mintegy négymilliárd forint került az Alapba, az intézetek, kutatócsoportok, egyéni kutatók pályázati úton nyerhetnek támogatást. A kutatást veszélyeztető jelenség a brain drain. Az 1973-ban megnyitott Szegedi Biológiai Központ Biokémiai Intézete személyzetének 25%-a külföldi intézetekben dolgozik. Alapításakor az ENSZ Fejlesztési Programjától származó 12 milliós szubvenció biztosította az európai színvonalú felszerelést, ám azóta az ország gazdasági helyzetének romlása következtében nem tudták megoldani a folyamatos fejlesztést. A külföldi munkavállalásnak nem csak a tudományos előmenetel a mozgató rugója. A kutatókat a lakás, a kocsi megszerzésének reménye is hajtja, hiszen egy 30 éves kutató legalább 20%-kal kevesebbet keres egy ipari munkásnál. A magyar tudomány igazi problémája az, hogyan maradhat működőképes az elkövetkező nehéz gazdasági időszakban. Jól jönne a nyugati segítség, de nagy a veszélye annak, hogy a magyar tudósokat a nyugati ipar fejlesztési projektumok erőforrásának tekinti, ez pedig háttérbe szorítaná az alapkutatást. 9. Anderson ^A.: In the market for capitalism. = Nature /London/, 1990.ápr.l2. 610-612.p.
