Kutatás-Fejlesztés – Tudományszervezési Tájékoztató, 1991
1. szám - Szemle
16 ronikai K+F 27-31%, irodai és házi információtechnikai alkalmazás 15-19%, alapkutatás 9-11%. A keretprogram három nagy célterülete tartalmilag tökéletesen megfelel az EGK irányelveinek. Kiemeli a széles körű korszerűsítéshez sokoldalúan felhasználható csúcstechnológiák számára nélkülözhetetlen elektronikai és információtechnológiai témákat; előtérbe helyezi a környezeti és biotechnológiai kutatásokat; az emberi tőke felhasználását és mobilizálását szolgálják a tudományos tapasztalatcserék, a K + F munkamegosztás. Új munkaerő-tartalékok feltárását más programok is célozzák. Pl. a Phare alapvetően Magyarország és Lengyelország számára nyújt támogatást kis- és középvállalkozások létesítéséhez, illetve fejlesztéséhez, külön összegeket folyósít technikai segítségnyújtó egységek létrehozásához, valamint kutatások céljaira. Magyarország és Lengyelország 1990 tavaszáig 264 millió ECU-t kapott a Phare keretében, a nyáron hazánknak újabb 21 millió ECU-t szavaztak meg, amiből 3 milliót kifejezetten kutatásra, műszerek, tudományos felszerelések vásárlására fordíthatunk. A humán és természeti erőforrások nemzetközi hasznosítása bizonyos területeken rendkívül hatékony. Ilyen a biotechnológiai alapkutatások területe is. E munka ösztönzésére az EGK külön irányelveket dolgozott ki az ágazati találmányok oltalmára. Szerepel a tervek közt az atomerőművek biztonságtechnikai felülvizsgálata Kelet- és Közép-Európában, a tapasztalatok tudományos szakfórumon való értékelése, a tennivalók meghatározása. A tapasztalatok birtokában a szükséges feladatok és realizálási feltételeik gyorsan és hatékonyan kialakíthatók. Az EGK ún. nyitott programjai nagy vonzerőt gyakorolnak a közép- és keleteurópai kis államokra. A magyar kutatók számára főleg a következő tárgykörök ígéretesek: anyagvisszanyerés, nyersanyagkutatás, orvostechnika, egészségügy, környezetvédelem, biotechnológia, közgazdasági stimuláció, ipari alapkutatás, gépi fordítórendszer. Nyilvánvaló, hogy a hatékony bekapcsolódás növekvő követelményeket támaszt az ismeretek és a felszereltség tekintetében. Az Európai Közösségek Közös Kutató Központja (Joint Research Centre, JRC) különféle tudományágakban lehetővé teszi magyar szakemberek részvételét 6-12 hónapos időtartamra. JRC tevékenység Belgium, Németország, Olaszország és Hollandia kilenc intézetében folyik. Az EK Bizottság, a nemzeti intézmények, az egyetemek és vállalatok megbízásából végeznek kiemelkedően fontos K+F feladatokat kiváló szakértők közreműködésével, a legkorszerűbb felszereltséggel. Gyümölcsözőnek ígérkezik a magyar kutatók részvétele pl. az ökológiai és rendszerelemzési programokban. Lehetőségünk van az olaszországi ISPRA-JRC laboratórium kénmentesítési eljárásának átvételére is a bővülő együttműködés keretében. Új távlatok kibontakozásának tanújele az az összefoglaló elemzés, amit az EK Bizottsága 1990 júniusában terjesztett az EK Tanácsa elé. Alapos helyzetfelmérésre építve javaslatokat tett az elemzés az Európai Közösségek és harmadik országok, főleg pedig a közép- és kelet-európai államok közötti tudományos-technikai együttműködés fejlesztésére. Ennek három formáját tartja fontosnak a dokumentum: