Kutatás-Fejlesztés – Tudományszervezési Tájékoztató, 1991
1. szám - Szemle
10 ESPRIT Az 1984-ben jóváhagyott European Strategie Programme for Research in Information Technology kezdeményezői felismerték, hogy az informatikai ipari technológia világszínvonalra emelése kulcsfontosságú a kontinens jövőbeni fejlődése, nemzetközi gazdasági pozíciói javítása szempontjából. Az EGK Bizottsága e terebélyes programcsomag elfogadásával, a rugalmas bővítés, valamint a szerkezeti módosítás lehetővé tételével hatékonyan csökkentette Nyugat-Európa egészségtelenül nagy importfüggőségét tengerentúli riválisaitól. Az első szakaszban (1984-1988) több mint 100 témakörben pozitív eredményeket értek el a mikroelektronika, a szoftver-technológia és információfeldolgozás terén, a tudományos intézetek, az egyetemi kutatóhelyek és a magánipari K+F részlegek széles körű és mélyülő együttműködése nyomán. Az eredmények alkalmazása, elterjesztése érdekében fontos feladatként jelölték meg a nemzetközi szabványok használatát. Külön határozatban hívták fel a figyelmet az információ- és adatcsere korszerű feltételeinek megteremtésére. Az EGK az 1984-88-as periódusra 750 millió ECU-t szavazott meg, s ugyanekkora költségteher viselését vállalták a programok realizálásában részt vevő ipari és tudományos partnerek. A nyugat-európai vállalkozók a modern információs technológiák európai piacán 1989-ig 43%-ra növelték részesedésüket (1984: 33%), tehát kétségtelenül mérsékelték függőségüket a tengerentúli szállítóktól. Az ESPRIT programok realizálásában az 1984 - 88. években 526 szervezet vett részt, köztük 199 egyetem és kutatóintézet, 62 kisvállalat (50 foglalkoztatott alatt), 84 középvállalat (50 - 500 foglalkoztatott) és 181 nagyvállalat. A kommunikációs technológiák területén mind hazai, mind nemzetközi síkon fokozódott Nyugat-Európa versenyképessége, aminek jelentőségét meghatványozza, hogy ez lesz az 1993-ra magasabb szintre emelkedő EGK-integráció gazdasági életének legfontosabb szektora. Ekkor a 12 állam területén szabaddá válik az áruk, a szolgáltatások, a tőke és a munkaerő mozgása, ami természetesen megsokszorozza az információigényt és a vele összefüggő különféle technológiák keresettségét és alkalmazását. Az ESPRIT programok realizálásában résztvevő vezető nagyvállalatokon kívül a közepes és kisebb cégek is meggyőződtek arról, hogy a szervezett és összehangolt K+F igen hasznos a gyártási eljárások korszerűsítésekor és az új termékek üzleti sikerének is fő záloga. A mikroelektronikai és a szoftver szektor fellendülése fokozta az európai magánvállalkozók fúziós készségét, hogy erőik egyesítésével tovább szilárdítsák piaci pozícióikat. Többcélú felhasználhatósága miatt igen keresett lett az ESPRIT keretében kimunkált PCTE szoftver, mert egyaránt használható az ipari és az egyetemi kutatási feladatokban. Ugyancsak növekvő ütemben terjed az ODA néven ismertté vált újszerű komputeres irodai dokumentációs rendszer, amelyet a nemzetközi szabványügyi szervek is elfogadtak. Összefoglalva megállapítható, hogy a korszerű információs technológiák területén pozitív változásokat eredményezett az ESPRIT, vívmányait érdemes továbbfejleszteni, felhasználásuk elterjesztését támogatni.
