Kutatás-Fejlesztés – Tudományszervezési Tájékoztató, 1990
1. szám - Figyelő
56 váltás gondolatát. A 90-es években minden ötödik alkalmazottól elvárják, hogy értsen az adatkezeléshez, és minden másodiktól, hogy tudjon számítógéppel dolgozni. A jelenlegi oktatási rendszer nem eléggé jövő-orientált és nincs eléggé közel a valósághoz. Külön problémát jelent a mérnökök,technikusok és kutatók képzése. Az egyetem és az ipar közötti kapcsolat szorosabbra fűzése érdekében indították be 1987ben az ún. COMETT-programot. Ehhez szorosan kapcsolódik a DELTA információtechnikai program, amelynek célja az új technika felhasználása a továbbképzés és a távoktatás számára. Az egyetemi hallgatók gyakorlati tapasztalatszerzését szolgálja az ERASMUS program, amely az egyetemi hallgatók külföldi tanulmányait szorgalmazza. Az EGK-ban nyilvánvaló: az oktatási problémák nem választhatók el a gazdasági problémáktól. Az oktatási rendszer javítása a versenyképesség biztosításának egyik feltétele. Narjes,K.-H .: Europe's technological challenge: A view from the European Commission. - Science and Public Policy/London/, 1989.6.no. 395—402.p. Ú.M. A kutatás és fejlesztés problémái Szlovákiában A kisméretű kutatási bázisok általános problémáival néz szembe a szlovák kutatásirányítás és maguk a kutatók is. Számukra a legalapvetőbb kérdés az, hogy a jelenlegi kutatási-fejlesztési folyamatok közepette, amikor hatalmas pénzügyi befektetésekre és hosszú időre van szükség ahhoz, hogy a kutatás a gazdaság és a társadalom számára hatékony eredményeket hozzon, miként lehet egy szűk készletekkel és kis kutatói apparátussal rendelkező bázisnak eredményes munkát végeznie. A szlovák kutatás financiális alapja a csehszlovák gazdaság teljesítőképességéből adódóan is korlátozott. így a méretből adódó forrásproblémákat tovább nehezíti a negatív pénzügyi hatás. A szlovák tudomány önálló kutatási-fejlesztési egységként csak mintegy négy évtizede létezik. Az első jelentős tudományos eredmény 1969-ből datálódik. Nyilvánvalóan nem kedvező, hogy az elmúlt negyven évben a K+F energiák és források jelentős részét a szervezeti rendszer kialakítása kötötte le, ugyanakkor az új szervezet viszonylag mentesült a régi intézményrendszerek szervezeti merevségeitől. A szlovák tudományra létrejöttének első éveitől kezdve erőteljes nyomás nehezedett, hogy átvegye a Szovjetunióban kialakult szervezeti rendszert, értéket és célkitűzéseket. Autonóm fejlődésről nemigen lehetett szó. Ez nemcsak azért hátrányos, mert nem a specifikus sajátosságokhoz igazodó, a szűk forrásokat, a kis méretet és a relatív újszerűséget figyelembevevő szervezeti rendszer alakult ki,hanem azért is, mert a szovjet modell szolgai átvételével egy olyan kutatási szervezetet és célrendszert másoltak le, amely a Szovjetunióban is a 30-as évek logikája szerint épült fel. Ez a kutatásirányítási modell nemcsak a szlovák kutatás, de a modern tudományfejlődési követelmények szempontjából sem volt adekvát.
