Kutatás-Fejlesztés – Tudományszervezési Tájékoztató, 1990
1. szám - Szemle
48 akkor legalább szóban tájékoztatják az akadémia tagjait a jelentés lényegéről). Bonyolultabb ügyekben írásos tájékoztatót kapnak az akadémikusok és részleteiben is megvitatják a válasz szövegét. Szükség esetén külső szakértőkkel is konzultál az akadémia. A plénum előtt megtárgyalt jelentés már akadémiai véleménynek számít. Az akadémia vezetői gyakran kérik a CODER segítségét; ez a bizottság fontos szerepet tölt be a megvitatás előtti szakaszban azzal, hogy jól előkészített anyagot visz az akadémia elé. Az akadémia műszaki bizottsága (CADAS) foglalkozik többnyire azokkal a kérdésekkel, amelyek ipari vagy műszaki vonatkozásaik miatt leginkább ennek a körnek a kompetenciájába tartoznak. (A CADAS szerepét műszaki tudományi akadémiához szokták hasonlítani.) Tagjainak fele akadémikus, másik fele külső szakértő. A bizottság igen gyakran nyilvánít véleményt saját kezdeményezésből is fontos műszaki kérdésekben. Általános szabály, hogy a problémák tudományos-műszaki oldalát vizsgálják és nem hangsúlyozzák a politikai, ipari vagy társadalmi aspektusokat. Ezzel kapcsolatban figyelemreméltó elvi álláspontot képviselnek: a tudományosság lehet az egyetlen szigorú mérce egy akadémiai testület esetében, miután a tagok politikai, filozófiai és egyéb felfogása annyira különböző, hogy lehetetlen lenne konszenzusra jutni. Néhány példa arra, hogy kik és miért fordulnak véleményért-tanácsért az akadémiához. 1979-ben a köztársasági elnök kért jelentést a kutatási minisztertől az 1980— 1990 közötti időszak kutatáspolitikájának megfogalmazásával kapcsolatban. Ennek megírásában ill. az 1980-ban megjelentetett kutatási fehér könyv összeállításában közreműködött az akadémia is. 1980-ban a műszaki tudományok és a francia ipar jövőjéről készített tanulmányt az akadémia a köztársasági elnök részére. Az akadémiai javaslatok bekerültek a témáról készült 570 oldal terjedelmű kötetbe. 1983-ban véleményt nyilvánítottak, a Közoktatási Minisztérium felkérésére, az egyetemek és főiskolák oktatóinak és kutatóinak státusáról. 1984-ben a CODER jelentést készített a miniszterelnöknek a tengerben lévő ásványkincsek lehetséges hasznosításáról. 1984-ben az ipari és kutatásügyi miniszter kérésére tanulmányt állított össze a CODER a tudományos társaságok és a műszaki egyesülések státusáról. Ugyanebben az évben a CODER javaslatait továbbították a miniszterelnökhöz a 21. századi európai kutatási együttműködés terveiről. 1986-ban a kutatási és felsőoktatási miniszter felkérésére véleményezte az akadémia az új egyetemi reformot előkészítő törvényjavaslatot. 1987-ben az ipari miniszter kérte fel az akadémiát, hogy összegezze tagjainak véleményét a csernobili katasztrófa következményeiről és tanulságairól.
