Kutatás-Fejlesztés – Tudományszervezési Tájékoztató, 1990

1. szám - Tartalomjegyzék

39 A kompenzációs rendszer sokáig nem maradhatott fenn, mert a „tudomány deficitje" egyre jobban éreztette hatását. A Nyugat-Szibériai Filiálét 1944-ben alapították. Az évtized második felében megkezdte működését a Kelet-Szibériai és a Jakut Filiálé. Ezeknek a részlegeknek a megszervezése nagy lépést jelentett a régió termelőerőinek fejlesztéséhez szükséges tudományos alapok megteremtésében. Egyébként az a tény, hogy a gazdasági igények hatottak jelentősen a filiálék létrejöttére, tükröződik az intézmények struktúrájában és tudományos szervezetében is. Mindegyik filiálénak élesen elkülöníthető regionális jellegű kutatási profilja volt. Intézeteik és osztályaik elsősorban olyan problémák megoldásával foglalkoztak, amelyek az adott terület természeti forrásainak tanulmányozásával és a termelésbe történő bevonásával, a vidék egyes iparágainak szükséges technikai eszközök és technológiák megteremtésével kapcsolatosak. Az egyes területek gazdasági specifikumának következtében a filiálék kitűzött feladatai nem voltak azonosak, de egy típushoz tartozásuk kétségbevonhatatlan. A szibériai filiálék létrehozása tehát tükrözte a gazdasági igényeket. Természetesen, a harmincas évekhez képest ezek még nagyobban lettek, ami elsősorban azzal magyarázható, hogy a második világháború idején Szibériába telepített gyárak, üzemek, vállalatok erőteljesen megnövelté^ a terület ipari potenciálját. Csak ebbe a régióba 322 gyárat és üzemet evakuáltak. Jelentős részük később is Szibériában maradt, és ez alapvetően megváltoztatta a régió gazdasági életének jellegét és struktúráját. A filiálék létrehozásához vezető változásokkal kapcsolatosan két körülményt kell megemlíteni. Az egyik, hogy a háborúban kialakult rendkívüli körülmények következtében nemcsak az ipar, de a tudomány is dekoncentrálódott, és keletre települt. Szibériába kerültek a tudományos iskolákat és irányzatokat fémjelző neves tudósok vezette hatalmas tudományos intézmények. A tudományos tevékenység folytatódott az új helyen, de ehhez anyagi-műszaki, pénzügyi és káderutánpótlásra volt szükség. Később, a háború befejezése után, a visszatelepítési folyamat sokkal súlyosabban érintette a tudományt, mint az ipart, bár nem mindenki települt vissza, és ott maradtak a helyi szakemberekből kinevelt káderek is, megmaradt a tapasztalat, és a „nagy tudomány" struktúrájának anyagi és szervezeti bázisai. Úgy is mondhatnánk, hogy a háború adta meg a régiónak azt, amit hosszú évekig nem kaphatott meg a gazdaság és a tudomány kemény központosítása miatt. A háború teremtette meg a szükséges tudományos és szervezeti feltételeket a komplex tudományos intézmények kialakulásához. Természetesen a filiálék megalakulása bizonyos tudománypolitikai változásokat is tükrözött. Ezeket viszont az ország gazdaságpolitikájának módosítása hívta életre. Véget ért a háború, ami a társadalom egységét, a társadalmi potenciál mobilizációját kö11/ Artemov.E.T:. Sozdanie Sibirskogo otdeleniâ AN SSSR. Istoriceskij riibe£ v razvitii sovetskoj nauki. = Izvestiá Sibirskogo Otdeleniâ Akademii Nauk SSSR, Seriá Istorii, Filologii i Filosofii. 1987.3.vyp. 16.no. 30—31.p. 12/ Èkonomiieskie problemy Sibiri. Metodologiceskie problemy razvitiâ i razmeJeniâ proizvoditel'nyh sil. Novosibirsk, 1974. 26. p.