Kutatás-Fejlesztés – Tudományszervezési Tájékoztató, 1990

1. szám - Tartalomjegyzék

15 A fejlődés üteme 1962 ill. 1967 (IX. és X. osztály) és 1985 között százalékban kifejezve: 1.VIII.o. 280 % 2. I. o. 71 % 3. IV. o. 68,7% 4. III., X. о. 60 % 5. IX. о. 58 % 6. V. о. 26 % 7. VII. о. 25,9% 8. II. о. 12 % 9. VI. о. - 5,4% А II. és а VI. osztály létszámalakulásának értelmezésénél meg kell említeni, hogy e két osztályból vált ki a 60-as évek második felében а IX. és а X. osztály, amely szervezeti változás magától értetődően nyomot hagyott az osztályok létszámának növekedési ütemén. Az akadémiai osztályok létszámalakulása vizsgálata során három fejlődési típust különböztetünk meg: emelkedő, hullámzó és csökkenő típusú modellt. A társadalomtudományi osztályok létszáma 1967-től határozottan emelkedő tendenciát mutat, hasonlóan а VIII. osztályhoz, amely visszaeséstől mentes volt az elmúlt évtizedben. A III. osztály növekedése az 1980-ban bekövetkezett megtorpanástól eltekintve folyamatos volt. Ezektől eltérő а IV., az V., а VII., а X. osztályok létszámalakulása, melyeknek közös sajátossága, hogy hullámzó, egyenetlen. Ugyanis közös jellemzőjük, hogy a létszámalakulásban a csúcspontot az 1973-as ill. 1976-os év jelentette. Egyértelműen csökkenő tendenciájú a VI. osztály létszámalakulása, hiszen az 1962-es taglétszámot csak 1976-ban haladta meg, egyébként a korszakban végig csökkenő trendet regisztrálhattunk valamennyi tisztújítási évben. Töretlen fejlődést az akadémiai rendes tagok létszámalakulásánál a VIII. és a VII. osztály, 1967-től az V. és a IV. osztály, 1970-től a IX. osztály mutat. Az I., II., III. és a X. osztály rendes tagjainak létszámalakulása hullámzó volt, míg a VI. osztály létszáma a vizsgált időszakban egyértelműen csökkenő. A levelező tagok száma valamennyi akadémiai osztályban 1973—1976-ban volt a tetőponton, és ezután - részben a változatlan akadémiai keretszámok, részben az akadémiai tagság természetes elöregedése miatt — tágra nyílt a levelező és rendes tagok közötti olló. Itt kell megjegyezni, hogy az Akadémia 75 évesnél fiatalabb tagjainak száma legfeljebb 200 lehet. A tiszteleti tagok létszáma valamennyi osztályban jelentős mértékben nőtt. A legdinamikusabban az I., VIII. és a VI. osztályban, ami részben reprezentálja az adott tudományterületek nemzetközi kapcsolatait is. Akadémikusi munkakarrierek A munkakarrier a munkaerőmobilitás individuális, egyéni lenyomata. Vizsgálatakor a társadalom munkatevékenységének kvantifikált rendszerében az egyének és