Kutatás-Fejlesztés – Tudományszervezési Tájékoztató, 1990

1. szám - Tartalomjegyzék

10 év, tudományok doktorai: 60,5 év). Az 1984. január l-jén kandidátusi fokozattal rendelkezők átlagosan 41,5, a tudományok doktorai 50,4 éves korukban szerezték minősítésüket. "A korátlagokból és más arányokból az alábbi tipikus életút rajzolható meg: Magyarországon az egyetemi végzettségűek 2—3 százaléka szerez kandidátusi fokozatot 15—20 évvel az egyetemi diploma megszerzése után. A kandidátusok közül minden ötödik szerez tudományok doktora fokozatot a következő 10 év elteltével. Végül — a jelenlegi arányokkal számolva - minden ötödik doktort választanak meg levelező tagnak 5—10 évvel doktori fokozatának elnyerése után, a levelező tagokból újabb 5-10 év elteltével választják a rendes tagokat. így az egyetemi végzettség megszerzése után az akadémikusok és a tudományos fokozattal rendelkezők mai állománya minimálisan 30^40 év alatt "képes befutni" a teljes tudományos életpályát."

6 A levelező és rendes tagok közötti viszony demográfiai vizsgálata módot ad három kérdés megválaszolására: mennyi volt a levelező tagok átlagéletkora megválasztásukkor; hány évet várakoztak 1962—1985 között a levelező tagok rendes taggá választásukra; mennyi volt a rendes tagok átlagéletkora megválasztásuk idején. A levelező tagok átlagéletkora az 1962-1985 közötti időszakban 47,7 év (1964) és 53,8 év (1985) között ingadozott megválasztásukkor. 1. táblázat Az újonnan megválasztott levelező tagok életkora Közgyűlés éve Új levelező tagok átlagéletkora 1948 46,6 1949 45,0 1956 59,3 1958 55,6 1962 49,3 1970 50,6 1973 52,0 1976 50,1 1982 56,4 1985 53,8 Az 1962—1985 között már megválasztott rendes tagok átlagosan 9,3 évet "várakoztak" levelező tagként. De az I. osztályban pl. négyen 20 vagy több évet vártak a rendes tagságra, a VIII. és a III. osztályban két-két fő azonnal, megválasztásukkor rendes tagja lett az Akadémiának (a 40-es évek második felében). 61 Az akadémikusok... i.m. 10.p.