Kutatás-Fejlesztés – Tudományszervezési Tájékoztató, 1990

2. szám - Tartalomjegyzék

141 korszakot uraló felfogása önellentmondástól terhes. Ha mindig csak védjük a régit, hogyan haladunk elóre, miként jön létre az új érték? Nem az értékmegőrző, hanem az értékalkotó munka a jó gazdálkodás jellegadója. A jó gazda vállalkozni, szerezni, gyarapítani, gazdagítani-gazdagodni akar. Ám éppen ezért ez a gazdálkodás túllép a pénzcentrikus értékrenden és értékelméleten is. Teljes mérleget készít, ahol a ráfordítások között valódi jelentőségüknek megfelelően szerepelnek a természeti kincsek és az emberi értékek is. A teljesértékű gazdálkodásban tehát az anyagi tőke, a tudományos tőke és az erkölcsi tőke egyaránt fontosak. Összeállította: Füzeséri András * Ausztria tudományos költségvetése 1990-ben kereken 22 milliárd schilling, az előző évinél 10 %-kal több. A kutatás-fejlesztés súlyponti kérdései az intézmények teljesítménytől függő finanszírozása, a kutató és oktatómunka objektív kritériumok szerinti értékelése. A nemzetközi tudóscsere kiépítése a Schumpeter program (külföldi tudósok meghívása osztrák egyetemekre) és az Ernst Mach program (osztrák kutatók külföldi tanulmányútjai) révén. A tudományos utánpótlás azért kap nagy szerepet, mert a 90-es években a természettudományos és műszaki területeken dolgozó professzorok fele eléri a nyugdíjkorhatárt. = Wissenschaftsnachrichten aus nichtsozialistischen Ländern /Berlin/,1990.1.no. 25-26.p. Az Amerikai Egyetemek Szövetsége szerint a 90-es évek végén a kereslethez képest túlságosan kevés PhD végez majd az egyetemeken. Az évtized végén ugyanis eléri a nyugdíjkorhatárt az egyetemi oktatók egyik legnépesebb korosztálya és az előrejelzések szerint fokozatosan nő majd az ipari kvalifikált szakember igénye is. A szövetségi pénzekből már most a jelenlegi 200 millió dollár kétszeresét kellene továbbképzési, kutatóképzési programokra fordítani. = Science /Washington/,1990. jan.26. 406.p.