Kutatás-Fejlesztés – Tudományszervezési Tájékoztató, 1990
2. szám - Tartalomjegyzék
139 Vagyis ebben a szemléletben és gyakorlatban a gazdaság szerkezete már egy olyan "torta", amelyben az információgazdaság a régi, az ipari társadalom gazdaságának negyedik szektora. A jövőbe tekintve azonban (és a fejlődés valódi tendenciáit méginkább jelezve) a szektorszemléleten is túlléphetünk, ha a rendszerszemléletű modellt bevezetjük. Ekkor az információgazdaságot, illetve információgazdálkodást mint az információs társadalom "nulladik" egységét - s vele egy információtengelyű társadalmi gazdasági szerkezetét - ekként adhatjuk meg: Ha mármost a gazdasági szerkezetváltást a tudományos információgazdálkodás felől közelítjük meg, akkor a statisztikai információkat adó modell mellett egy másik, strukturális információkat nyújtó modellt kapunk. Ekkor az információgazdálkodás a modell centrumába, a figyelem homlokterébe kerül, az egész társadalmi gazdálkodás forrása, tengelye lesz. Az emberek egyre növekvő hányada foglalkozik információkkal. Ez azonban voltaképpen két ellentétes irányú tendencia eredője. Egyrészt a bürokrácia burjánzása Parkinson törvényei szerint, másrészt a kulturális tőkével, az információvagyonnal történő gazdálkodás körének bővülése és szintjének emelkedése. Az információk termelése, forgalmazása, fogyasztása, az egész információgazdálkodás, ennek kutatása, fejlesztése, oktatása, az egész vállalkozás: információs értékekkel kapcsolatos. A külső kör az információgazdálkodás tárgyait, területeit fogja át; a belső kört a gazdálkodás módjai, műveletei alkotják; a központban pedig a gazdálkodás, a tulajdonlás alanyai, a vállalkozó emberek vannak. A gazda-szemléletű modellben érdekek és értékek körül forog az egész társadalmi gazdálkodás és benne az információgazdálkodás. A központi folyamat az érdekek érvényesítése, az értékek gyarapítása.
