Kutatás-Fejlesztés – Tudományszervezési Tájékoztató, 1990
2. szám - Tartalomjegyzék
136 Vagyis tehát a racionalitás, az emocionalitás és a morális tevékenység ötvözetéből álló önálló, alkotó gondolkodás a tulajdonképpeni emberi, humánus gondolkodás. E racionális, emocionális és morális információfeldolgozás hármas nézőpontját egyesíthetjük az alábbi modellben: Az emberi intelligencia fejlődéstörténete, az ember-gép rendszerek fejlődése és a modern agykutatás eredményei alapján ez az összefüggésrendszer mélyebben is indokolható 7 2. Mindenesetre annyi könnyen belátható, hogy az egymást kiegészítő információs csatornák összehangolt tevékenysége értékesebb, mint külön-külön csak a racionális vagy az intuitív gondolkodás. A gondolkodó, valóban intelligens rendszerek folytonos és diszkrét, strukturális és statisztikai információk, analóg és digitális jelzések kezelésére egyaránt képesek; a "ha-akkor" logikai eljárás kiegészül a minta-illesztéssel, az empírikus-induktív gondolkodás az axiomatikus-deduktíwal, az analízis a szintézissel. Mindezek fényében válik jobban érthetővé, hogy miben különböznek és menynyiben tartoznak össze és épülnek egymásra (egészítik ki egymást) a reprodukció, az adaptív és a kreatív gondolkodás eltérő típusai. Végül az önfejlesztő gondolkodás esetében a gondolkodás gazdája már önmagát is belefoglalja a rendszerbe, vagyis önmaga kutatását-fejlesztését is közvetlen céllá teszi 7 3. A tudományos információgazdálkodás központi szerepe a modern társadalomban A hármas alapú társadalmi modellben a gazdaság, a politika, a kultúra köre külön-külön is kérdések seregét veti fel. Ez azonban még kiegészül a három kör TI. Füzeséri A.: Emberi kreativitás - egy információs probléma? In: A kreativitáskutatás új útjai. Őszszegyűjt., szerk. Magyari Beck I. Вр.1989,МТА KSZI. 115-125.p. 73. Vigotszkij.L.Sz: A magasabb pszichikus funkciók fejlődése. Bp.1971,Gondolat. 19t.p.
