Kutatás-Fejlesztés – Tudományszervezési Tájékoztató, 1990

1. szám - Tartalomjegyzék

8 Az 1960-ban született alapszabály a korábbiakhoz képest új elemeket épített a jelölési és választási eljárásba. Egyfelől bővült az akadémiai tag jelölésénél az illetékes osztály jogköre, mégpedig oly módon, hogy "A tagok megválasztására az illetékes osztályok javaslatai alapján, az elnökség tesz előterjesztést a közgyűlésnek. Az osztály a javaslatot két vagy több tagjának ajánlása alapján teszi meg."

2 Másfelől - igaz, hogy az illetékes osztály véleményezési jogát fenntartva — megjelent a társadalmi szervek mellett az állami szervek javaslattételi joga is. 1980-tól tovább gyarapodott a választási eljárás során az illetékes osztály ellenőrzési funkciója azzal, hogy az elnökség, az állami és társadalmi szervek kezdeményezése csak akkor érvényes, ha kiegészül az Akadémia két hazai tagjának javaslatával és az illetékes osztály állásfoglalásával. (1986-tól csak az illetékes tudományos osztályok javaslatai alapján tehet előterjesztést az elnökség a közgyűlésnek a tagok megválasztására.) A formális előírásokban felvetődő legfontosabb kérdés az, hogy milyen szakmai, politikai kritériumoknak kell megfelelni az akadémiai tagsághoz, s melyek az alapszabályban előírt szükséges, de önmagukban természetesen nem elégséges feltételek. Az 1949-es alapszabály — összefüggésben a politika mozgásterének megnövekedésével — lehetővé tette, hogy "különös, tudományos" érdeme elismeréséül az is megválasztható legyen rendes taggá, aki nem volt levelező tag. A rendes tagokat az "érdemesebb levelező tagok" közül, a levelező tagokat a kiváló munkásságot kifejtő tudósok közül lehetett megválasztani. 1960-tól a levelező tagság fő kritériuma a kiváló tudományos tevékenységen túl a tudományok doktora minősítés. Rendes taggá pedig a kiemelkedő tudományos eredményeket elért levelező tag választható. Az 1973-as alapszabályban a levelező taggá választás szempontja egy elemmel egészül ki: a tudományos közéleti tevékenység kívánalmával. Olyan folyamatba illeszkedik ez a szabálymódosítás, amelyben az Akadémián kívüli szervek, szervezetek stb. beavatkozási lehetőségei — legalábbis a formális előírások felől nézve — csökkenni látszanak, ezzel egyidejűleg egy olyan fogalom kerül a kritériumok közé, amely nehezen operacionalizálható, ami a jogosultak jogkörét szélesíti. A jelölésre, választásra vonatkozó 1980-as szabályokban több új mozzanat található. "Levelező tag címmel az a tudományok doktora fokozattal rendelkező magyar állampolgár választható meg, aki szaktudományát a nemzetközi kutatáshoz mérve is magas szinten, alkotó módon műveli, és aki személyiségével, állampolgári és erkölcsi magatartásával az Akadémia legjobb hagyományainak megfelelően a tudományos közvélemény és a magyar társadalom megbecsülését kiérdemli. ... rendes tag címmel az a levelező tag választható meg, aki levelező tagsága elnyerése óta kiemelkedő tudományos eredményeket ért el és tudományos közéleti tevékenységével is kitűnt." 3 2/ A Magyar Tudományos Akadémia alapszabályai az 1960. évi közgyűlés után. Bp. 1960,MTA. 7.p. 31 A Magyar Tudományos Akadémia alapszabályai az 1979. évi közgyűlés után. Bp. 1979,MTA. 4.p.