Kutatás-Fejlesztés – Tudományszervezési Tájékoztató, 1990
2. szám - Tartalomjegyzék
120 Gazdálkodó Akadémiát. Miből éljen az új MTA? Ha csak állami költségvetésből, maga is államhivatallá válhat. Szellemi függetlenségének biztosítása anyagi függetlenséget kíván. A régi Akadémiának is volt vagyona (pl. Vigyázó Sándor és Ferenc hagyatéka), amelyet jelentősen gyarapított. Bay Zoltánék pedig éppen a Tungsram RT sikeres gyakorlatából, Aschner Lipóttól, a menedzser-szakma nemzetközi mesterétől tanulták meg, hogy üzleti szempontból is kifizetődő hosszú távon a tiszta alapkutatás. Kutatás-fejlesztést versenyképes színvonalon. A régi Akadémia értékrendjében alárendelt helyet foglalt el a tudományos-műszaki haladás. Szent-Györgyiék azt kívánták tevékenységük alapjává s az egész gazdasági élet motorjává tenni, ahogy arra vállalati szinten a Tungsram mintát adott. Az elméletileg igaz és gyakorlatilag hasznos ismeretek gyarapítása, oktatása, alkalmazása terén a nemzetközi szint volt a mérce. Ehhez a legjobb tudósokat kellett megnyerni, ami demokratikus szellemet kívánt. Tekintélyelvű helyett teljesítményelvű Akadémiát. Az arisztokratikus szervezetben, ahol származási előjog, cím- és rangkórság uralkodik, ott József főherceg az elnöki székig juthat, Neumann csak a küszöbig. A tehetségük, tudásuk, teljesítményük szerint legkiválóbb magyar tudósokat kívánták az új MTA-ban összegyűjteni. Magyarországiból magyar Akadémiát. Az új MTA egyetlen szervezetbe fogta össze a határainkon belül és kívül élő magyar tudósok egy kiemelkedő körét. Felébredt a remény, hogy újjáépülhet egy intellektuális hálózat, ami ugyanakkor bekapcsolódást biztosít a világ szellemi vérkeringésébe. Az országhatárok és évszázadok feletti tudósközösségbe tartozást. A tudósoknak a történelmi érdekeket, az emberiség egyetemes érdekeit is képviselni és szolgálni kell. Az új tudományos felfedezésekkel új világot kell felépíteni - és ennek az igénye élt Bay Zoltánékban. A tudománynak és a politikának kéz a kézben kell haladni. Az új Akadémia létrehívói meglátták, a tudomány kinőtt a társadalomtól való függetlensége korából, miként a politika is kinőtt a tudománytól való függetlensége korából. így nyújt kezet Szent-Györgyi "Az Akadémia válsága" címmel 1945. december 12-én megjelent írásában: "A tudás és a jószándék harcában a tudósnak és a tudománynak is ott a helye az élen. De a társadalmat építeni vagy újjáépíteni tudomány nélkül nem lehet. A tudomány alapján, elsősorban a természettudományén fejlődhetik az ipar, mezőgazdaság és kereskedelem, az egész társadalom munkája. A modern államban a politikus feladata tulajdonképpen nem más, mint a tudomány eredményeinek az életbe való átültetése. Ezért tudománynak és politikának kéz a kézben kell haladni és a tudomány műhelyének ott a helye közvetlenül az államvezetés műhelye mellett." A Magyar Természettudományi Akadémia túllépett az addig három osztályra tagolt szerkezeten, és a III. osztályba összevont szaktudományokban matematikus, fizikus, csillagász, műszaki, vegyész és biológus köröket különböztetett meg. Az
