Kutatás-Fejlesztés – Tudományszervezési Tájékoztató, 1990

1. szám - Tartalomjegyzék

WÊBER ATTILA AKADÉMIKUSOK 1962-1985 Néhány gondolat az Akadémia szervezetéről — Alapszabályi előírások az akadémiai tagságról - A tudományos fokozatok hierarchiája - Akadémikusok, akadémiai osztályok — Akadémikusi munkakarrierek — Az akadémikusi nemzedékek — Az Akadémia vezetői - Összefoglalás-féle. Néhány gondolat az Akadémia szervezetéről Valójában nem az Akadémia szervezetét, jogállását vizsgáljuk, hanem pusztán e problémakör egyetlen aspektusát, azokat a tényezőket és folyamatokat, amelyek általában hatnak az akadémiai taggá választás mechanizmusára. A "ki lehet, ki lesz akadémikus" kérdésének felvetésekor nem kerülhetjük meg az akadémiai szervezet kiépülésének, az osztályok alakulásának problémáját. Azt a kérdést ugyanis, hogy ki lehet akadémikus, megelőzi egy másik, hogy egyáltalán milyen tudományterületek, tudományágak képviselői jelenhetnek meg az Akadémián. Az Akadémia szervezete — nem utolsósorban felépítésének változásai nyomán — az elmúlt 150 év alatt sokszor módosult és jelentősen átalakult. Az Akadémia felépítését, jogállását — konkrétan, hogy önigazgatási vagy államigazgatási jellegű-e inkább — nagymértékben befolyásolta az adott korszak jellege. Az Akadémia felépítését, személyi összetételét meghatározó legfontosabb tényezők eltérőek attól függően, hogy a szervezetet konszolidáció vagy a válság légköre veszi-e körül. Ilyen értelemben a szervezet jellegét, felépítését meghatározó tényezők közül az adott kor tudományterületeinek színvonala, a tudós társadalom minősége, a kutatóhálózat szerkezete s általában véve a kulturális, gazdasági, értelmiségi politika irányultsága az, ami dominál. Válságos, politikailag kritikus időszakokban a közvetlen hatalmi beavatkozás szinte akadálytalanul érvényesül. A történelemnek minden rezzenete nyomot hagy, ha nem az Akadémia szervezetén, jogállásán, de az összetételén mindenképp. Az Akadémia története azt mutatja, hogy az éppen hatalomra kerülők vagy a már hatalmon lévők számára nagyon lényeges — s mint kitűnik, rendszerint nagyon sürgős — az Akadémiának mint a tudomány fellegvárának elfoglalása és ellenőrzése. (Ennek a felszínen változatos, valójában azonban nagyon egynemű kísérleteit figyelhetjük meg.) Az Akadémia működését, szerkezetét politikai fordulatok után mindig az erős kontroll és a hatósági-igazgatási jelleg dominanciája kíséri. (Ilyenek pl. az alapszabályokban meghatározott kötött osztálylétszámok, az Akadémiának államigazgatási jogosítványokkal való felruházása, aminek természetesen kísérő jelensége a tudós testületre ráépülő hatalmi egységek jelenléte.) Egy-egy korszak általános politikája alapvetően