Kutatás-Fejlesztés – Tudományszervezési Tájékoztató, 1989
1. szám - Szemle
8 A tudomány, a kutatás és a fejlesztés összkiadásai 1958-ig nem érték el a bruttó társadalmi termék 1 %-át. /Ebben az évben az Egyesült Államokban egyedül a szövetségi kormány K+F összkiadásai elérték ezt az arányt A gazdaság K+F eszközeit koncentráltan, főként a vegyészet, az elektronika és a járműipar területén használta fel. Mint tanulmányukban Melis és Schütze kifejtik, az ötvenes évek végéig a tudományos potenciál ujjászerveződésének fontosabb csomópontjai az alábbiak voltak. Ebben az időszakban még nem létezett olyan egységes tudománypolitika , amelyet valamely állami hatóság érvényesített volna. Az állam tudomány- ill. technológiatámogató intézkedései főként közvetett módon /pl. adókönnyítések, gyorsitott leírások K+F ráforditások esetén/ hatottak. A föderalista államban a tudományrendszer szerveződésére erős befolyást gyakorolt a szövetségi tartományok "kulturális fel ségterü letének" , azaz önállóságának deklarált ténye, majd igénye. A tartományok hatáskörébe került számos, a tudományfejlődést és a tudománytámogatást érintő intézkedési jog. Ebben az időszakban számos szövetségi szintű tudománytámogató szervezet , valamint egyedi intézkedés keletkezett, amelyek tulajdonképpen megvetették a később összállami szinten kifejezésre jutó tudománypolitika alapjait, ill. a tudományos potenciál bizonyos szerveződési kereteit. Ezek közül a legfontosabbak: - A felsőoktatás területén 1948-ban intézményesedett a Kultuszminiszteri Konferencia /az egyetemek, egyetemi rangú főiskolák szintjén pedig a Nyugatnémet Rektori Konferencia/, amely az illetékes szövetségi minisztériummal közösen viselte a felelősséget az alapkutatások bázisát jelentő egyetemi kutatóhálózat átfogó és egységes kiépítéséért. - Ugyancsak 1948-ban került sor a Max-Planck-Gesellschaft zur Förderung der Wissenschaft e.V. /MPG/ megalapítására, a korábbi KWG szerves folytatásaként. Egy évvel később alakult meg az egykori fizikusról és Uvegcsiszolóról elnevezett Fraunhofer-Gese llscha ft zur Förderung der angewandten Forschung e.V. /FhG/, majd létrejött a Deutsche Forschungsgeme inscha ft /DFG/, amely az első világháború utáni Notgemeinschaft der Deutschen Wissenschaft tradicióira épitett. 6/ Az Egyesült Államok tudománypolitikája.I. /Az OECD Reviews of national science policy - United States. Paris, 1968. c. kiadvány alapján./ Bp.l969,0MKDK. 18. p. \
