Kutatás-Fejlesztés – Tudományszervezési Tájékoztató, 1989

6. szám - Figyelő

506 a tudományos programok rugalmas, pályázati alapon történő finanszírozásával, de szakértői testület hiányában ez a módszer csak egy űj bürokratikus apparátus létrejöttéhez vezethet. Az adminisztratív irányító szervezet eddig is korlátlan hatalmat gyakorolt az erőforrások elosztásában és a kutatási témák meghatározásában. Az adminisztráció ellenőrzi a tudományos kommunikáció valamennyi eszközét, a tudósok minősítési rendszerét, hivatali előmenetelét. Megmerevedik a szervezet hierarchikus szerkezete, ez befolyásolja a kutatók szakmai fejlődését, pályájuk alakulását és ez formálja a kutató közösségek szociális, lélektani környezetét. A tervezés, mely oly nagy szerepet játszott a hazai tudományos potenciál kialakításában, a kutatási és a tudományos eredmények hasznosítása meggyorsításában — nem reagált a tudomány dinamikus fejlődésére. Maga a tervezés a tudományos adminisztráció monopóliuma, és a mai tervezési módszer a régit konzerválja. A helyzet nagyon lassan változik. 1985-ben fontos döntéseket hoztak: új bérezési rendszerről a tudományban, a tudományos szervezetek teljes önelszámolásáról, a legfontosabb kutatási irányok meghatározásáról, prioritásuk szerinti finanszírozásukról. A tervezett gyökeres változás azonban nem ment végbe. A peresztrojka első éveiben elfogadott döntéseket még a régi gondolkodásmóddal, a régi apparátus módszereivel hozták meg. Azóta tisztábban lehet látni, felül kell vizsgálni több normatívát. Bebizonyosodott, hogy a béralap átcsoportosítása és a nem teljesítő munkatársak elbocsátása nem oldja meg a valódi problémákat, csak társadalmi elégedetlenséget szül. A tudományban a bürokratizmus és az önelszámolási rendszer szimbiózisa nagyon veszélyes. Természetesen az új gazdasági mechanizmus előbb vagy utóbb létrehozza a tudományos rendszer mélyreható megújulásának ösztönzőit. Úgy tűnik, hogy a tudomány reformjában a "ne hamarkodd el" elvét kell követni. A tudományban elsőrendű fontosságú a szocialista pluralizmus. A sokféle vélemény, a hatalmi monopóliumok megszüntetése meggyógyítanák a tudós társadalmat, és megteremtenék a kutatási tevékenység célszerű formáját. Alaposan meg kell vitatni, hogy a tudományos intézetek termékei árunak minősíthetők-e. Ez nem egyszerűen csak közgazdasági kérdés, erre épülhet a gyakorlati politika, ez szabhat irányt az alap- és az alkalmazott kutatás fejlesztésének. Kara-Murza,S.G.: Zastoj v fundamental 'nyh issledovaniàh: poisk putej preodoleniâ oSibok. = Vestnik AN SSSR /Moskva/,1989.4.no. 31-38.p. H.M. Módszer a publikációs tevékenység értékelésére Az akadémiai intézet alapvető tevékenysége a bennünket körülvevő világ korábban nem ismert törvényszerűségeinek, jelenségeinek és összefüggéseinek meghatározására irányuló alapkutatás, valamint ennek alapján az ipari felhasználásra alkalmas