Kutatás-Fejlesztés – Tudományszervezési Tájékoztató, 1989

1. szám - Figyelő

49 Az első táblázat a K+F ráfordításokat hasonlítja össze a nemzeti * jövedelem százalékában. A 15 év alatt két figyelemre méltó változás következett be: Japán utolérte az Egyesült Államokat és hasonló eredményt ért el Svédország is. 1.táblázat K+F ráfordítások a nemzeti jövedelem százalékában Svédország Egyesült Államok Jspán NSZK Franciaország NagyBritannia Hollandia Kanada Olaszország Spanyolország 19711972 1.5 2,9 1.9 2,2 1.8 2,1 2.1 1.3 0,8 0,3 19851987 2,9 2.8 2,8 2,7 2,3 2.3 2,1 1.9 1.3 0,5 A legnagyobb kutatói létszám és abszolút értékben a legnagyobb összeg természetesen a gazdag országokban áll rendelkezésre. Az Egyesült Államok nyilvánvalóan kihasználja a nagyságából adódó előnyöket. Japán kutatási potenciálja viszont arányaiban nagyobb, és meghaladja még gazdasági súlyának méreteit is. A japán kutatási és fejlesztési tevékenység további jellemző vonása a szabadalmak számának gyors növekedése, ami bizonyitja a japán kutatási rendszer életképességét. 2.táblázat Az ipari országok K+F tevékenységének jellemzése K+F ráfordítáA kutatók száma Az 1985-ben besok 1985-87 1985-87 között nyújtott szabaközött dalmak számának milliárd dolnövekedése lárban ezer főben /1970 = 100/ Egyesült Államok 117,4 78? 117 Japán 40,0 473 233 NSZK 19,8 133 114 Franciaország 15,5 102 116 Nagy-Britannia 14,4 nincs adat 109 Olaszország 7,9 64 114 Kanada 5,4 37 90 Hollandia 3,4 22 160 Svédország 3.2 20 166 Spanyolország 1,5 16 96 Feltűnően növekszik Japán szerepe a csúcstechnológiai termékek exportjában. Minden más ipari országban csökkent a csúcstechnológiai termékek exportaránya, kivéve Franciaországot, ahol 1970 és 1986 között nem történt változás. Ugyanakkor Fran-