Kutatás-Fejlesztés – Tudományszervezési Tájékoztató, 1989
6. szám - Szemle
483 A sajátosságot maguk a történelmi ellentmondások szolgáltatják. A német föld szülötte volt Leibniz és Kant, Gauss és Helmholz, Liebig és Ostwald csakúgy, mint Nernst és Robert Koch vagy éppen Planck és az ulmi Einstein. A tudomány és a tudományszervezés történetében állócsillag marad a klasszikus német filozófia, a göttingeni matematika, a berlini fizika, szintúgy a leibnizi akadémia, a humboldti egyetemi reform és a korszerű tudományos laboratóriumok németországi kezdeménye. Mindaz az érték, ami ahhoz vezetett, hogy századunk első harmadában a térség a világ tudományos centrumának bizonyult. Mindennek ellenpontja az a történelmi zsákutca, amely egy hamis, vulgárbiológiai alapokon álló fasiszta ideológia nyomán a "gleichschaltolt" államban a tudomány vonalán is jelentkezett. Az ellentmondásokat pedig tovább tetézi — az előbbiek történelmi következményeként létrejött — két német állam ténye. A "Tudomány és állam" problémaköre sokoldalú problémakör, amelyhez sok irányból lehet közelíteni. Hiszen a tudomány az állam, a politika, a politikai forradalmak és a szociális, vallási, törvényhozási, sőt intézményi tényezők oldaláról egyaránt megközelíthető. A kérdéseket történelmi kontextusba helyezve pedig méginkább. Ez történt a hamburg—müncheni kongresszuson is. A tucatnyi fő irányban és még több témacsoportban elhangzott sok száz tudományos előadás és eszmecsere átfogó és tömör esszenciáját nyújtani akarni — felelőtlenség lenne. Néhány csomópont azonban felelősséggel kiemelhető. A legátfogóbb a tudomány és a totalitárius állam problémája. Két "metszetben" : a fasizmus és a sztálinizmus kapcsán. Tudomány és fasizmus Elgondolkodtató, de ténykérdés, a Harmadik Birodalom és a tudomány kapcsolata hosszú időn keresztül nemigen lehetett mélyebb elemzés tárgya. Minden bizonynyal ezzel is összefügg az a kutatói megállapítás, miszerint máig nem létezik erről az időszakról olyan átfogó dokumentáció, amely vázolná a természettudományok helyzetét a német egyetemeken 2 2. Egészen a hatvanas évek közepéig kellett várni, amíg a tárgyalt időszak tudománytörténete egyes eseteinek tematizálása megkezdődhetett, de a rendszeres tudományos elemzés a mai napig elmaradt 2 3. A valóságos adatok és tények csak lassan válnak ismertté. Természetesen ezek közül is kiemelkednek a konkrét embereket, kutatókat, tudósokat érintő kutatási eredmények. Hiszen csupán az orvosi területen 1937 végéig legalább 5500 orvosnak kellett emigrálni a Német Birodalomból 2 4. A hivatkozott forrás arra is utal, hogy 22/ Nickel, G.: Biologie an der Universität Halle zur Zeit des Nationalsozialismus. ICHS '89. 23/ Cobet.C.: Der Konflikt an der Universität Heidelberg im Sommer 1946 oder der Neubeginn als Todgeburt? ICHS '89. 24/ Körner, H.-P.: Die Emigration deutschsprachiger Mediziner im Nationalsozialismus. = Berichte zur Wissenschaftsgeschichte /Weinheim/, 1989. Sonderheft.
