Kutatás-Fejlesztés – Tudományszervezési Tájékoztató, 1989

6. szám - Szemle

474 zottabban kellene viszont véleményt nyilvánítania a régiót érintő társadalmi-gazdasági-környezeti folyamatokról, orientálnia kellene a helyi, megyei politikai vezetést bizonyos intézkedések meghozatalánál, és aktívabban kellene részt vállalnia a tudományos munkák értékelésében (minősítés, pályázatok, a térséget érintő felsőoktatási, tudományos kutatóbázis fejlesztési tervek, illetve a szellemi erőforrásokat érintő véleménynyilvánítás). Ismerve a hazai tudományos kutatás, azon belül az MTA egyre nyomasztóbb anyagi helyzetét, már tudjuk is a választ: pénz hiányában megoldhatatlan. Az anyagiaknál fontosabb a vállalkozói képesség és akarat, a mozgásformák kitágítása, a lehetséges cselekvési tervek bővítése. A régió szellemi erőforrásait nem passzív, követő és a kommunikációs fórumokra építő tudományszervezéssel lehet aktivizálni, hanem erőteljes, dinamikus és innovatív — egyben megelőző — tudományszervezéssel, amelyet a térségben csak a VEAB vállalhat fel. Néhány lehetséges fejlesztési irány A középfokú oktatás sokszinű, a megyék és a központok között nagy különbségek vannak ugyan, ami a profilok kiegészítését teszi kívánatossá. A megyeszékhelyeken és a megyék másodközpontjaiban koncentrálódik a középfokú oktatás, annak mindhárom formája. A kisvárosok, illetve bizonyos községek is rendelkeznek intézményekkel, ezek kevésbé karakteresek, inkább kiegészítő jellegűek, néhány esetben a térségi specializációt szolgálják. A régió középfokú oktatásában nem mutatkoznak egyértelmű jelek a szerkezetátalakításra való tudatos felkészülésre, hiányoznak az elektronikai, számítástechnikai, biológiai-biotechnikai, környezetgazdálkodási, korszerű vezetési-irányítási-adminisztrációs, külkereskedelmi és piaci kapcsolatok, idegenforgalmi orientációt szolgáló szakok, ágazatok. Ezen ismeretek elméleti és gyakorlati megalapozását (előkészítését) meg kell kezdeni, hogy megfelelő szakembergárda álljon a régió rendelkezésére az újabb feladatok megoldásához, illetve a munkaerőpiac túlkínálatos állapotában a fiatalok munkábaállása — éppen ezen új, korszerű szakmák, ismeretek révén — megoldódjék. A demográfiai hullám most a középfokú tanintézeteknél tetőzik, számos új intézményt adtak át — még a visszafogott forrásokból is kiemelt helyet kapott a középiskolai program —, kár lenne a bővülő és megújuló hálózatban régi, poros, már nem időt álló oktatási módszereket alkalmazni. A középfokú oktatásra vár a szerkezetátalakításból következő átképzési rendszer kidolgozása és lebonyolítása. Az erre való felkészülés elengedhetetlen, különös súllyal Komárom és Veszprém megyében. A régió felsőoktatásában a műszaki, az agrártudományi és a pedagógusképzés a meghatározó. A hálózat elaprózott, de kialakultak a tradicionális egyetemi központok (Sopron, Veszprém) és megerősödnek a főiskolai centrumok (Győr, Szombathely). A műszaki képzésnél elengedhetetlen részben a profilbővítés, részben a profilváltás. Az előbbinél meg kell teremteni az autógyártáshoz, gépjárműtechnológiához kapcsolódó egyetemi szintű oktatói bázist, valamint a távközlés erőteljes fejlesztéséhez