Kutatás-Fejlesztés – Tudományszervezési Tájékoztató, 1989

6. szám - Szemle

472 A 2. ábra illusztrálja a régió számitógép-ellátottságát, ami a fajlagos mutatókat tekintve megtöbbszöröződött szinte minden megyében. Ma már — főleg a személyi számítógépek általános terjedése következtében — elérhetők a korszerű adatfeldolgozó egységek és folyamatosan a kutatás—fejlesztés—oktatás természetes segédeszközeivé válnak. A gondot a rendszerek egymáshoz illesztésében, a régión belüli kutatóhelyek kommunikációs kapcsolataiban, illetve a nemzetközi információs-tájékoztatási rendszerekhez való csatlakozásban látjuk. A telefon helyzet akadályozza a kapcsolatok kiépítését, a korszerű adatáramlási rendszerek felállítását. A könyvtári hálózat a tudományos infrastruktúra következő meghatározó eleme. A régió K+F könyvtári ellátottsága döntően az intézményekhez (felsőoktatás, vállalati K+F egység, kutatóintézet) kötődik. A könyvtárak színvonala eltérő, egymás közötti kapcsolataik esetlegesek, koordinálatlanok. Országos gyűjtőkörű könyvtár egy van a térségben (Szombathely), a felsőoktatási intézmények onnan kapják meg a témájukba vágó szakirodalom kötelespéldányait. így a hazai könyvkiadás bármelyik fórumán megjelent kiadvány elvileg elérhető, azonban az állomány feldolgozása késik vagy elmarad, a nyilvántartás korszerűtlen, kézi eszközökkel készül, a tájékoztatás nehézkes, és sajnos még a századeleji szinten mozog (számítógépes nyilvántartás hiánya, bibliográfiák, gyorstájékoztatók, gyűjtemény ismertetők, lelőhely jegyzék, másológépek szabad használata stb.). Számos esetben a kapacitások és ezáltal a nagyon szűkös erőforrások is felaprózódnak (a gyűjtési körök ismétlődnek, de nyugati folyóiratra nincs pénz) hiszen az egyes centrumokban szinte egymás mellett működnek a felsőoktatási intézmény, a tanács, a szakszervezet, a vállalat könyvtárai. A tudományos kutatásnál elengedhetetlen a szakirodalom állandó figyelése és regisztrálása. A régióban ennek feltételeit — hátterét — nagyon alaposan át kellene gondolni, kidolgozni egy nyilvántartáson alapuló információs rendszert és meg kellene kezdeni a koordinált fejlesztést, aminek első lépcsője a helyi könyvtári hálózat egységes rendszerének kialakítása lehetne. A tudományos infrastruktúra harmadik eleme a regionális publikációs fórumok megléte vagy hiánya. A hazai könyvkiadás szervezeti rendszere gyors ütemben változik, végre megszűntek a monopóliumok és a budapesti centralizáció, így lehetőség kínálkozna egy regionális könyvkiadó alapjainak megteremtésére. Ezen kiadó tudományos, szép- és szórakoztató irodalmi kiadványokkal is bővíthetné a hazai könyvkiadás palettáját. A helyi, főleg megyei tanácsok által támogatott könyvkiadásnak számos értékes terméke van a régióban (Győr, Szombathely), az erőforrások koncentrálásával megteremthető lenne a térség önálló könyvkiadója, amely a szellemi erőforrások bővítésének egyik záloga lehetne. A helyi megyei folyóiratok közül országos terjesztésű például az Életünk, a Vasi Szemle (Szombathely — Vas megye), az Új Forrás (Tatabánya — Komárom megye), a Műhely (Győr), a Soproni Szemle (Sopron), és a Fejér megyei Szemle (Székesfehérvár — Fejér megye). Ezek döntően irodalmi, helytörténeti profilúak, de előszeretettel adnak helyet a régiót vagy a megyét érintő társadalomtudományi elemzéseknek, közléseknek is. Emellett számos időszaki kiadványt, közleményt jelentetnek meg intézmények, oktatási egységek, közművelődési szervezetek. Célszerű lenne a számtalan és sokszínű folyóirat, kiadvány mellett egy, a régió szellemi erőforrásait széles