Kutatás-Fejlesztés – Tudományszervezési Tájékoztató, 1989

6. szám - Szemle

465 11. táblázat Tudományos kutatók, fejlesztők (1982,1986) 10 ezer lakosra jutó 100 ezer lakosra jutó 1 kutatóra jutó kutatók, fejlesztők tudományos fokokutatás-fejleszMegye, város száma (fő) zattal rendelkezők tési ráfordítás száma (fő) (eFt) 1982 1986 1982 1986 1986 Fejér 21 25 7 5 1164 Győr-Sopron 16 17 17 21 808 Győr 29 30 9 10 952 Sopron 29 32 70 10 282 Komárom 5 6 1 1 1132 Vas 2 3 — 1 245 Veszprém 21 22 28 30 1345 Veszprém 109 99 160 180 997 Észak-Dunántúl összesen: 15 16 12 13 714 Ország összesen: 21 35 46 52 1092 Forrás: A tudományos kutatás és fejlesztés területi adatai. Bp. 1984,KSH. Tudományos kutatás és fejlesztés 1986. Bp. 1988,KSH. Az ellátottság csupán az országos átlag 46 %-a, ami rendkívül kedvezőtlen a magas gazdasági potenciál miatt.*' A megyék e kedvezőtlen képhez képest is nagy szóródást mutatnak. Komárom és Vas megyében a tudományos kutatói hálózat jelentéktelen, tudományos fokozattal rendelkezők kevesen vannak — vagy egyáltalán nincsenek — és lényegesen nem változott a helyzet az elmúlt évek alatt.**' Veszprém megyében koncentrálódik a régió K+F tevékenysége, itt a legmagasabb a fokozattal rendelkezők száma, valamint az egy kutatóra vetített ráfordítások mértéke (23 %-kal haladja meg az országos, 88 %-kal a regionális átlagot). Győr-Sopron megyében a K+F tevékenység a regionális átlagon x/ A térségben koncentrálódott 1986-ban a szocialista szektor beruházásainak 21 %-a, az anyagi ágakban foglalkoztatottak 18 %-a. xx/ A Szombathelyi Tanárképző Főiskola bővítését még nem regisztrálta a statisztika, ott vélhetően növekedett a fokozattal rendelkezők száma.