Kutatás-Fejlesztés – Tudományszervezési Tájékoztató, 1989
6. szám - Szemle
458 A régióban Győr-Sopron megye mutatói a legkedvezőbbek (egyébként az ország többi megyéjéhez viszonyítva is). A konvertálható és — véleményünk szerint — magasabb kvalifikációt és korszerűbb képzést jelentő gimnáziumi oktatás azonban nincs összhangban a nagytérségi centrum funkcióival. Komárom és Vas megyében az eredményes középfokú képzés szintén kedvező, de mérsékeltebb a felsőoktatásban való részvétel, ám jelentősebb a mobilabb gimnáziumi végzettség aránya. Fejér és Veszprém megyékben alacsony az érettségizettek aránya és kedvezőtlen a felsőoktatásban továbbtanulók száma is, ami vélhetően megnehezíti a szellemi erőforrás újratermelését. Felsőfokú oktatás Az Észak-Dunántúl öt megyéjének felsőoktatása az a bázis, amely a szellemi erőforrásokat "termeli" részben a régió, részben az ország számára, az intézményekben folyó kutatómunka pedig az egyik alappillére a régió tudományos kapacitásának. A térségben közel 11 ezer hallgató folytat egyetemi és főiskolai tanulmányokat, a 15 intézmény az ország felsőoktatási kapacitásának 11,1 %-át jelenti, ez az arány valamelyest mérsékeltebb a nappali tagozaton tanulók esetében, 9,4 %. A felsőoktatás központjai a hallgatószám alapján sorrendben: Győr, Szombathely, Veszprém és Sopron. Magas a levelező tagozatos hallgatók aránya (43 %), ami az egyes intézmények térségi — regionális és országos - vonzásával magyarázható. (Ld. 5. táblázat.) Az intézményhálózat elaprózott, a különböző átszervezések nagy múltú intézmények mozgásterét szűkítették le. Több központba a hetvenes évek végén és a nyolcvanas évek elején telepítettek felsőoktatási egységeket, ezek szerkezete illetve tevékenysége jelenleg is formálódik (Győr, Szombathely). A térség felsőoktatási profilja a hallgató-létszám alapján a következő: pedagógusképzés 43,0 % műszaki képzés 35,3 % agrártudományi képzés 13,2 % társadalomtudományi képzés 7,8 % művészeti képzés 0,7% A pedagógusképzésen belül az általános iskolai tanárképzés 18,4 %-ot, az alsótagozatos tanító- 18,7 %-ot és az óvónőképzés 5,9 %-ot tesz ki. Mindez négy központban (Győr, Esztergom, Szombathely, Sopron) valósul meg — az erőforrások és feltételek elaprózásával. Műszaki szakembereket a Veszprémi Vegyipari Egyetemen és a Széchenyi István Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskolán képeznek, Székesfehérváron és Dunaújvárosban egy-egy főiskolai kar, intézet működik budapesti anyaintézményhez (egyetemhez és főiskolához) kapcsolódva. A soproni Erdészeti és Faipari Egyetem és az Agrártudományi Egyetem (Keszthely) Mezőgazdaságtudományi Kara (Mosonmagyaróvár) a régió tradicionális agrárfelsőoktatási intézményei, míg a főiskolai oktatást Székesfehérváron a soproni egyetem Földmérési és Földrendezési Kara képviseli. A társadalomtudományi képzés egyedüli intézménye az Államigazgatási Főiskola Intézete Veszprémben, ahol csak levelező konzultációs központ működik.
