Kutatás-Fejlesztés – Tudományszervezési Tájékoztató, 1989
6. szám - Szemle
456 A hálózatfejlesztés döntően a megyeszékhelyen vagy a megyék másodlagos központjaiban valósult meg. A középfokú oktatásban meghatározó a szakmunkás- és a szakközépiskolai képzés, a gimnáziumi háttérbe szorult. A gimnáziumi tanulók aránya 20 % felett van Tatán (33,0 %), Esztergomban (22,6 %), Győrben (21,0 %) és Sopronban (21,0%). A legerőteljesebb regionális vonzással a Győr-Sopron megyei gimnáziumok rendelkeznek, de már a Dunántúl többi megyéjére, Budapestre és az ország további részére a Komárom megyei gimnáziumok gyakorolnak nagyobb hatást. A régió többi megyéiben a gimnáziumok térségi vonzása jelentéktelen, elenyésző; mindez sajátos karakter hiányára vagy a képzési színvonal átlagos voltára utal. A régióban a szakközépiskolai hálózat a meghatározó. A megyeszékhelyekre és megyei másodlagos központokba települt szakközépiskolák szakmai megoszlása rendkívül összetett, felismerhetők a specializáció, a szakirányú fejlesztés jegyei. Győr esetében a sokoldalúság a döntő, hiszen a műszaki szakok aránya vetekszik az ipari szakmákat nyújtó intézményekkel, de jelentős a közgazdasági képzést nyújtó egységek száma is. Székesfehérvárnál az ipari szakmák az elsődlegesek, ugyanakkor az egészségügyi-óvónő képzés megyei és részben térségi központja is. Szombathelyen ezen utóbbi mellett a kereskedelmi-vendéglátó szakmák képzése számottevő, ugyanakkor a megyei ipari bázis szakember-ellátása szintén itt valósul meg, ellenben alacsony a magas kvalifikációt nyújtó műszaki szakcsoportok részesedése a város szakközépiskoláiból. Veszprémben a szakközépiskolákban tanulók aránya összességében is kisebb, csupán az ipari területek számára és közgazdasági-ügyviteli feladatok ellátására képeznek szakembereket. A térség ötödik megyeszékhelyén a struktúra hasonló az előzőhöz, csupán az egészségügyi és óvónő-képzés játszik nagyobb szerepet Tatabányán. A hálózat következő szintjét a megyék "másod" központjaiba települt intézmények alkotják. Itt erőteljesebb a szakosodás, döntően kombinatívak a szervezeti egységek: a gimnázium—szakközépiskola—szakmunkásképzés valamelyik páros formája együttesen valósul meg. Több szakmában, éppen az egyedi jelleg miatt, megyei vagy regionális képzési feladatokat látnak el. A térség kisvároshálózatára teljes mértékben igaz a kombinatív iskolatípus, vagy egyedi szakirányú (pl. mezőgazdasági) képzést nyújtó (Kőszeg, Balatonfüred, Körmend, Csorna) intézmények, vagy a helyi, térségi ipari bázishoz kapcsolódó szakember-ellátást oldják meg (Nyergesújfalu, Mór, Tata, Ajka). A középfokú képzés a térségben Győr-Sopron megyére koncentrálódik, ahol a szakközépiskolai hálózat sokirányú és számos szakon a regionális szakemberképzést is szolgálja. A koncentráció a szakmunkásképzésben erőteljesebb Fejér megyében. A térség többi megyéjében a gazdasági potenciálhoz szabott a középfokú képzés, felismerhetők a specializáció jegyei, kisebb-nagyobb mértékben a regionális vagy a szomszéd megyékre gyakorolt vonzás. A régió középfokú intézményhálózatának mint a szellemi erőforrás-képzés egyik döntő bázisának azonban vannak hiányos, nem kiforrott elemei. Mindezek akadályozhatják — éppen szakemberek hiányában — a gazdasági és társadalmi folyamatok területi szintű ellátását.
