Kutatás-Fejlesztés – Tudományszervezési Tájékoztató, 1989
1. szám - Szemle
30 zel párhuzamosan — korosztálytól függetlenül — hozzájárulnak az eredmények publikálásával kapcsolatos kiadásokhoz. A támogatási kereteknek a főbb diszciplínák közötti szétosztása során az eddiginél jelentősebb arányban szubvencionálják a természet- és műszaki tudományos kutatásokat, mig a biológiai és orvostudományi profilúak részesedése némileg mérséklődik. A társadalom- és bölcsészettudomány támogatásának aránya változatlan marad. E trendek várhatóan továbbra is érvényesülni fognak, ami azonban a jövőben sem gátolja, hogy egyes tudományterületeken belül a prioritást élvező programoknak kiemelt összegeket juttassanak. A Nemzeti Alap számára a kormány a folyó és az uj programokra közel 1 milliárd frankot irányoz elő I988-I99I között s ez hozzávetőleg 11 millió frank értékben alapítványokkal és adományokkal is kiegészül. A K+F súlyponti tárgykörei tág mozgásteret nyújtanak az innovativ-tudományos tevékenység számára a következő években is. A tartalmi korszerűsítés folyamatosságának biztosítására a Tudományos Tanács állandóan ujabb konkrét kutatási javaslatokat terjeszt a kormány, illetve az állami szektor elé. Gazdag témakinálattal könnyíti meg a realizálandó feladatok kiválasztását. Már előkészületi fázisban van az a nagy nemzeti K+F programcsomag is, amelyet a Tudományos Tanács az 1992-vel kezdődő ujabb kormányzati periódusra ajánl. Az állam továbbra sem alkalmaz utasitásos módszereket a magánszektorral szemben, hogy előtérbe helyezze a kiemelt kormányprojektumokat. Tiszteletben tartja a privát K+F szféra önrendelkezését, a programok saját döntéseire épülő meghatározását. A több évre szóló projektumokat a cégeknek és vállalkozóknak hivatalosan jelenteniök kell, megjelölve, hogy tevékenységük kapcsolódik-e és milyen módon a kiemelt állami témák valamelyikéhez. Ez a kutatási célú kedvezményes állami hitelek jóváhagyása, illetve távlati elosztása szempontjából szükséges és hasznos. Segitheti továbbá a kiválasztott közép- vagy hosszabb lejáratú tudományos program gyorsabb és esetenként olcsóbb megvalósítását a bel-, illetve külföldi, két- vagy többoldalú munkamegosztás révén. A tudománypolitikai szervek és intézmények ehhez gyakorlati támogatást adnak a magánszektor számára. Az ésszerű takarékoskodás parancsoló szükségesség napjainkban, megköveteli a jövőt illetően is a kutatási kapacitások hatékonyabb kiaknázását, a rejtett tartalékok minél teljesebb-körű mozgósitását. A középtávú feladatok közé sorolták a tudományos tevékenység etikai kérdéseit, valamint a kutatási menedz serek szakmai és vezető felkészültségének fokozását. Ez utóbbi előfeltétele a rugalmas alkalmazkodásnak, ami viszont nélkülözhetetlen a nemzetközi sikerekhez. A menedzsereknek képeseknek kell lenniök tapasztalataik és friss értesüléseik dinamikus piaci hasznosítására, gazdasági kamatoztatására . Meghatványozódik a körültekintő témaválasztás jelentősége a jövőben, különös tekintettel azoknak az un. réseknek, megoldatlan problémáknak a feltárására, amelyek kiküszöbölése tudományos vagy gazdasági sikerekkel biztat. Prioritást érdemelnek az olyan kutatási feladatok, amelyek megoldása egyidejűleg több ágazatban hasznosítható.
