Kutatás-Fejlesztés – Tudományszervezési Tájékoztató, 1989
3-4. szám - Szemle
232 magántanári és professzori kinevezések területén bekövetkezett pozitív változás ellenére több szakmailag kiváló kutatóból nem lett egyetemi tanár. Az MKP lapja ezért követelte, hogy kapjon katedrát Erdei Ferenc és Fogarasi Béla. 2 5 Az 1946—47-es tanévtől több egyetem vezetésében változások történtek. A Pázmány Péter Tudományegyetem új rektora Ádám Lajos, a bölcsészettudományi kar dékánja Hajnal István, a jog- és államtudományi karé Eckhart Ferenc, az orvostudományi karé Balogh Károly, a hittudományié Golla Ferenc. A József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem rektora Csűrös Zoltán, dékánjai Németh Endre, Vajda Ödön, Proszt János és Márffy Ede lettek. 2 6 Az új vezetők valamennyien az egyetemek tekintélyes professzorai közé tartoztak. Politikai nézeteiket tekintve többségük a polgári demokrácia híve, de volt közöttük baloldali nézeteket valló is. Autonómia és szellemi szabadság Az egyetemi igazolások idején bontakozott ki az első vita az autonómia értelmezéséről. A kérdés kényes volta, valamint az egyetemeken perspektivikusan kialakítandó befolyás miatt egyetlen párt sem kérdőjelezte meg közvetlenül az autonómiát. A problémát a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front pártjai a Budapesti Nemzeti Bizottság harmadik ülésén, 1945. április 18-án vitatták meg. Az elnöklő Szakasits Árpád szerint nem szabad hozzányúlni az autonómiához. Indítványozta azonban egy albizottság kiküldését, amely érvényesítené a Nemzeti Bizottság szempontjait is. Az ugyancsak szociáldemokrata Ries István viszont az autonómia felfüggesztését javasolta egy évre, amíg az igazolások lezajlanak. A parasztpárti Farkas Ferenc szerint nem az autonómiát kell korlátozni, hanem az igazoló bizottságot kell odaküldeni. A bizottságban azonban ne a politikai, hanem a tudományos szempontok legyenek a mérvadóak. A kommunista pártot képviselő Széli Jenő megítélése szerint a professzorok közül csak keveset távolítana el az igazoló bizottság. Végül a Budapesti Nemzeti Bizottság úgy döntött, hogy albizottságot küld ki, amelynek tagjai Supka Géza, Ries István, Széli Jenő, Némethy Jenő és Kovács Imre, valamint Beér János tiszti főügyész. Ez az albizottság dolgozta ki azokat a módozatokat, amelyekkel az autonómia érvényben tartása mellett is érvényesülnek a BNB szempontjai az egyetemi igazolásoknál. 2 7 Mivel a koalíció pártjai az igazolásoknak ezzel a formájával egyetértettek, a problémát többé nem is vitatták. A Magyar Kommunista Párt lapja viszont helyt adott az autonómiával kapcsolatos aggályokat megfogalmazó véleményeknek is. A Szabad Nép május 17-i száma közölte Ádám Lajos sebész professzor nyilatkozatát. Az autonómia "arra való — mondotta —, hogy a tudományos meggyőződés függetlenségét és szabad 25/ Szabad Nép, 1946. szeptember 7. 26/ Magyar Közlöny, 1946. 188., 202. no. 27/ A Budapesti Nemzeti Bizottság jegyzőkönyvei 1945-1946. Bp. 1975. 103-104. p.
