Kutatás-Fejlesztés – Tudományszervezési Tájékoztató, 1989

1. szám - Szemle

16 1. táblázat K+F ráfordítások egyes gazdasági ágazatokban Gazdasági ágazat K+F összráforditás /milliárd márka/ K+F összráforditás az ágazat által termelt bruttó érték %-ában 1. Acél, gép, jármüépités 2. Elektrotechnika, finom13,99 8,27 mechanika, optika 3. Vegyipar, ásványolaj 4. Energia, vízellátás, 11,13 8,22 10,4 9Л bányászat 1,87 2,75 Forrás

; Bundesbericht... i.m. A hetvenes évek második felétől mindinkább megélénkült a kis és közepes vállalkozások K+F tevékenysége is. Amig 1978-ban mindössze 500 vállalkozás folytatott ilyen jellegű tevékenységet, számuk a nyolcvanas évek közepére kereken 20 000-re /!/ emelkedett. 1985-ben a gazdaság K+F kiadásaihoz már 6,5 milliárd márkával járultak hozzá. Mint Meske tanulmánya rámutat, az NDK-ban az "intézményesített tudományos potenciál nemzeti rendszerének" megszervezése tulajdonképpen a hetvenes évek elejére fejeződött be. A rendszer meghatározó elemeivé a kutatóakadémia jellegű NDK Tudományos Akadémiája,

4'/ a felsőoktatás és az ipari kutatási potenciál több mint 90 %-át egyesítő kombinátok ill. azok K+F részlegei váltak. A hetvenes évek első felét a tudományos potenciál mennyiségi növelésére irányuló erőfeszítések jellemezték, az évtized második felétől azonban fokozatosan előtérbe kerültek a fejlesztés minőségi kérdései. Az NSZEP 9. majd 10. kongresszusa — a gazdasági növekedés minőségi tényezőinek kibontakoztatása érdekében — már sürgetően irányította a figyelmet a K+F hatékonyság fokozásának tartalmi kérdéseire. A tudományos potenciál alakulásának néhány fontosabb paraméterét — az elérhető adatok alapján — a 3. táblázat szemlélteti. +/ Az NDK-ban a Tudományos Akadémián kívül további három kisebb akadémia működik. AZ NDK TUDOMÁNYOS POTENCIÁLJÁNAK ALAKULÁSA A HETVENES ÉVEK KEZDETÉTŐL