Kutatás-Fejlesztés – Tudományszervezési Tájékoztató, 1988
1. szám - Figyelő
59 - az alapvető termelési alapok, munka, természeti erőforrások költségei, - az állami költségvetésbe történő befizetés a nyereségből, - tudományos-technikai és társadalmi fejlesztési alap képzése, - anyagi ösztönzési és béralap képzése, - befizetés a valutaalap számára. A bevétel normativ elosztásán alapuló önelszámolásu tudományos szervezetekben a munkabér egységes alapja attól függ, hogy az intézet bevételéből mennyi marad. A tudományos szervezetek meghatározzák a nyereség /jövedelem/ elosztásának sorrendjét, valamint a tudományos-technikai és társadalmi fejlesztési ösztönzési alapok felhasználását. A tudományos intézmények a tudományos-technikai fejlesztési alap eszközeit felhasználhatják a kísérleti kutatások finanszírozásához. A minisztériumok és a hatóságok gondoskodnak az állami érdekek és az önelszámolásu tudományos intézetek érdekei közötti összhang megteremtéséről. Felülvizsgálják az intézetek tevékenységét, népgazdasági és társadalmi jelentőségét, kutatás-fejlesztési eredményeit, perspektíváit, összevetik a hazai eredményeket a világszínvonallal. Növelik a kollektívák érdekeltségét a legújabb kutatási irányok követésében, t Az akadémiai és az egyetemi kutatóintézetek legfőbb feladata a természettudományi, műszaki és társadalomtudományi alapkutatás. Az alapkutatások finanszírozása a Tudományos-Műszaki Allambizottság és a SZUTA feladata. Az Állambizottság és a SZUTA gondoskodik arról, hogy az akadémiai és egyetemi intézetek aktívan részt vegyenek az állami tudományos-technikai célprogramok megvalósításában, a KGST komplex programjának valóra váltásában. Az akadémiai és egyetemi intézetek tudományos kutatásait és fejlesztéseit a minisztériumok, egyesülések, vállalatok szerződések alapján finanszírozhatják. A SZUTA, az^.Allambizottság és a Felsőoktatási Minisztérium kidolgozza az akadémiai és egyetemi tudományos szervezetek uj finanszírozási módszerekre való áttérésére vonatkozó javaslatait. A minisztériumok é3 hatóságok gondoskodnak a termelési és tudományos-termelési egyesülések ésszerű szakosításáról. 1988-tól megszűnik a tudományos szervezetek állami költségvetésből való fenntartása, költségvetési eszközöket ezek a szervezetek csak külön, konkrét témák megvalósítására kapnak. Az Állami Tervhivatal és a Pénzügyminisztérium szabja meg a konkrét kutatásokra, fejlesztésekre szánt költségvetési összegek mértékét. A tudományos szervezetek vezetői a teljes önelszámolás bevezetéséhez meghatározott időre jól képzett szakembereket kérhetnek fel konzultálásra. Az Állami Munkabizottság és a Tudományos-Műszaki Állambizottság átalakítja a tudományos munkatársak minősítési rendszerét, fokozza annak szerepét a munka értékelésében.
