Kutatás-Fejlesztés – Tudományszervezési Tájékoztató, 1988

1. szám - Szemle

52 Az egyetemeken az oktatást és a K+F-et külön csatornákon keresztül finanszírozzák. A K+F célú bevételek a felsőoktatási kutatóhelyeken 36,576 milliárd dinárra rúgtak, amelyből 52,6 % /18,702 milliárd/ volt a tényleges K+F munkák tiszta bevétele. A természettudományokra és a matematikára 5,0 %, a műszaki tudományokra 43,5 %, az orvostudományokra 15,2 a mezőgazdasági és biotechnológiai tudományokra 28,1 %, a társadalomtudományokra 6,6 % és a humán tudományokra 1,6 % jutott. Szerbiában /az autonóm tartományok nélkül/ 33,514 milliárd dinárt költöttek K+F-re, ami az ország összes K+F ráfordításainak 39,6 %-a. Ennek a magas aránynak történelmi gyökerei vannak, ugyanis a nem integrált önálló kutatóintézeteket a felszabadulás után szövetségi közös kutatóintézetként működtették a fővárosban, majd amikor az ilyen tipusu intézményeket megszüntették, annak a köztársaságnak a kezelésébe adták, amelynek területén működtek. így maradt aránytalanul sok kutatóintézet Szerbiában, Belgrádban. A gazdaságilag fejlettebb köztársaságoknak mint Horvátországnak 22,1 % ill. 18,676 milliárd dinár ráfordítás jut, Szlovéniának 14,2 12,059 milliárd. A többi köztársaság részesedése: Bosznia-Hercegovina 10,3 %, Vajdaság 7,8 %, Kosovo 3,0 Macedónia 1,9 %, és Montenegro 1,1 ez utóbbi 955 millió dinárnak felel meg. /1985-ben a dinár éves átlagárfolyama 312,50 dinár = 1 US£ volt./ A K+F MUNKAERŐ 1985-ös statisztikai adatok szerint 36 324 egyetemi végzettségű kutató és mérnök dolgozott az ország kutató és fejlesztő szervezeteiben. Mig a kutatóhelyek száma az elmúlt évtizedben lényegében nem változott, a kutatók és mérnökök létszáma szerény mértékben növekedett. /А növekedés 1982 és 1985 között 5 500 fő volt./ A 436 kutatóintézetben teljes munkaidőre átszámítva 38 412-en tevékenykedtek, közülük 13 821 volt kutató és további 2 264 rendelkezett felsőfokú végzettséggel. A K+F integrált szektorban 120 K+F helyen a teljes munkaidejű dolgozóra átszámított létszám 5 051 fő volt, közülük 2 206 volt kutató és 302 egyéb felsőfokú végzettségű dolgozó. A 303 felsőoktatási kutatóegységben teljes munkaidőre átszámítva 30 888 fő dolgozott, 14 067 volt kutató és 3 664 egyéb felsőfokú végzettségű. A kutatási-fejlesztési témák száma ugyanezen évben 22 040 volt, amelynek 20,0 %-át /64 400-at/ alapkutatási témaként tartottak nyilván, 11 035-öt /50,0 %/ alkalmazottként és 6 605-öt /30,0 %/ fejlesztési témaként. KUTATÁSTERVEZÉS Jugoszlávia tudományos-műszaki politikája hosszú időn keresztül a szabadalmak és licencek importjára és adaptálására épült. Gazdag tapasztalatokra tettek szert az adaptációs politikában, de a nyolcvanas évek elejétől egyre fokozottabban kellett szembenézniük e politika negativ hatásaival, előtérbe került a központosított funkciók erősítése.