Kutatás-Fejlesztés – Tudományszervezési Tájékoztató, 1988

5. szám - Figyelő

FIGYELŐ A japán tudomány offenzívája Japán második világháború utáni gazdasági fellendülése példa nélkül való. A hetvenes években Japán lett a mérce, amihez Nyugat-Európa fejlett országai és az Egyesült Államok saját növekedésüket és termelékenységüket viszonyitották. Minőségben és gyártástechnikában a nyugati országok nem érték el a japán szinvonalat. Ez aggodalmat okozott az üzleti és politikai körökben, de azzal áltatták magukat, hogy az eredetiség a nyugat sajátja, a japánok csupán kitűnő utánzók. Az uj technikák az Egyesült Államokban és Nyugat-Európában születnek, ez biztosítja számukra a vezető szerepet. Ma már ez sem igaz! Az alkalmazott kutatás területén a japánok utolérték a nyugatot, s az alapkutatásban is aratják a babérokat. Több tucat vállalat több millió dollárt szán alapkutatási intézetek felállítására. A kormány is olyan látványos programokkal ösztönzi az alapkutatást, mint az Emberi Határok Tudományos Programja /nemzetközi biológiai kutatási program/. A Nature szerint a japán tudományos közlemények száma 1973 és 1982 között évi 4,9 %-kal növekedett, s messze meghaladta a francia /0,3 %/, a nyugatnémet /0,8 %/, a brit /-0,8 %/ és az amerikai /0,5 %/ adatokat. A japán cikkek hivatkozásai az emiitett időszakban évi 6,7 %-kal növekedtek, szemben a francia 1,3 %-os, a nyugatnémet 2,0 %-os, az amerikai 0,6 %-os növekedéssel és a brit hivatkozások 2,8 %-os csökkenésével. Tiz év alatt Japán részesedése a világ tudományos puhlikációiból 40 %-kal nőtt. Japán kitűnik a stratégiai kutatás támogatási rendszerével. Stratégiainak olyan alapkutatást neveznek, amely széles ismeretanyaggal alapul szolgálhat a mai és jövőbeni gyakorlati problémák megoldásához. A nagy ipari országok közül Japán ért ahhoz, hogy tudományos sikereket produkáljon, ez a képessége előreláthatólag az alapkutatás területén is kamatozni fog. Megvizsgálták az 1978-as év japán tudományos cikktermését és I978-I982 közötti hatását. Japánnak tekintettek minden olyan cikket, melynek első szerzője japán lakcímet adott meg. Az adatok a Science Citation Indexből /SCl/ származnak.