Kutatás-Fejlesztés – Tudományszervezési Tájékoztató, 1988
5. szám - Szemle
373 a K+F ráfordítása: a hazai össztermék /GDP/ 1,1 %-a, ez nem éri el a nyugatnémet, a brit és a svéd K+F beruházások felét sem. 2' Ennek magyarázata, hogy Dánia ipari alapja kicsi, és az is az importált technika függvénye. Dániában a legmagasabb az egy főre jutó kül földi adósság a világon, s csillagászatiak az adók is. A költségek belföldi csökkentése politikailag lehetetlen, ugyanis a munkanélküliség fo kozódása azonnal megbuktatná a kormányt. Igy a politikusok a t u dománytó 1 várják a megoldást. A kutatási támogatások zöme köz vetlenül jut el az egyetemekre /ld. l.tábl./, kisebb része a kutatási tanácsokon keresztül. Néhány nagyobb kormányprogramot közvetlenül az Oktatási Minisztérium támogat /a biotechnológiai program a következő négy évhen évi 125 millió dán koronát кар/. Valamennyi minisztérium saját alap- és alkalmazott kutatási intézetet működtet. 1.táblázat A K+F ráfordítások megoszlása /1987/ Szervezet millió dán korona Kutatási tanácsok 200 Oktatási és ipari minisztériumi programok 750 Északi és európai együttműködés 200 Egyetemek 1 600 Orvostudomány 500 Egyéb állami szektor 200 Gazdaság 4 250 Nem profit szervezetek 50 Összesen 7 750 A dán egyetemi kutatók számára igen kedvezőtlen, hogy egy-egy tanszék finanszírozása az oktatási terhektől függ. Kivételt képeznek egyes intézetek, pl. a Dán Űrkutatási Intézet és a Niels Bohr Intézet, melyek dinamikusan fejlődnek, mig mások a középszerűség szintjére süllyednek. A magáncégek kutatása nem nagy volumenű, abban a 20 független, nem profit célú intézetben folyik, melyeket a Dán Műszaki Tudományos Akadémia létesített a háború utáni években. 350 millió dán koronás költségvetésének 20 %-a az Ipari Minisztériumtól származik, a többi külső szerződésekből. A főként kisvállalatok kutatási tevékenysége elenyésző. A kormány fontolgatja az adótörvény megváltoztatását a magán vállalati K+F bátorítására. 2/ Looking to science for a solution. = Nature /London/ ,1987.nov . 26. 326. p.
