Kutatás-Fejlesztés – Tudományszervezési Tájékoztató, 1988
5. szám - Szemle
370 és Nagy-Britanniával teremtett tudományos kapcsolatokat. A pártközpont jelentést kért az egyik legnagyobb egyetem, a Műegyetem párttitkárátől. Zoltai Zoltán Rákosi Mátyásnak küldött jelentésében beszámol arról, hogy megkérdezte Csűrös Zoltán rektort, mi az oka az egyoldalú kapcsolatoknak. Csűrös Zoltán azt válaszolta, hogy képtelenek felvenni a kapcsolatokat a Szovjetunió tudományos köreivel, és ezért fordultak a Nyugat felé. Csűrös javasolta, hogy az orosz műegyetem tanársegédeit hivják meg kutatómunka végzésére Budapestre. Zoltai Zoltán jelentése szerint a Műegyetem tanárainak többsége pártolta a kapcsolatok kiépitését. Zoltai ugy vélte, a probléma az MKP-n keresztül, a két ország tudományos intézetei közvetlen érintkezésével oldható meg. A viszony elmélyítése érdekében javasolta Rákosi Mátyásnak, hogy egy műegyetemi csoportot küldjenek ki a Szovjetunióba. 17/ A felszabadulás után Magyarország ambicionálta a kapcsolatteremtést a szomszédos országokkal. 1947. február 10-én a magyar kormány I78O/1947. ME. sz. rendeletével létrehozta a Duna-völgyi Agrártudományi Bizottságot. A kormányzatnak az intézet felállításával az volt a célja, hogy elősegítse a Duna völgyében fekvő országok mezőgazdaságának tudományos tanulmányozását és hozzájáruljon az együttműködés kialakításához a térség hasonló intézeteivel. A Duna-völgyi Agrártudományi Bizottság feladata volt többek között az együttműködést szolgáló hazai tervek, javaslatok megvitatása és véleményezése. 18/ A régió tervezett együttműködése szempontjából mind politikailag, mind tudományosan jelentős volt az a tanácskozás, amelyet Párizsban rendeztek I947 tavaszán a Duna menti problémákkal foglalkozó konferencián. A tanácskozáson részt vett Gáldi László, Elekes Lajos, Waldapfel József és Kosáry Domokos.19/ A szomszédos országokhoz fűződő tudományos kapcsolatok szempontjából a legjelentősebb esemény az 1947 májusában megtartott első román-magyar történésztalálkozó volt a Teleki Intézetben. A román történészküldöttség a román kulturhét alkalmából látogatott Magyarországra. A tanácskozás jelentőségét növelte, hogy a szellemi élet egyetlen ágában sem volt a múltban annyi félreértés és bizalmatlanság, mint a történettudomány területén. A megbeszéléseken jövőbe mutató ötletek és elképzelések születtek folyóiratok, könyvek és ösztöndijasok cseréjéről. 2 0' A HIDEGHÁBORÚ HATÁSA Magyarország a második világháború után folyamatosan képviseltette magát a nemzetközi tudományos értekezleteken és erősitette bilaterális kapcsolatait, szorgalmazta a kutatók cseréjét. A hidegháború miatt a cserekapcsolatok leszűkültek, csupán néhány ki- és beutazásra került sor. 1947 Őszén az Ottawai Egyetem több keleteurópai egyetemi tanárt hivott meg előadásra, köztük Dr. Gabriel Astrik magántanárt, a gödöllői 17/ PTI Arch. 274-24/17 18/ Magyar Közlöny, 1947. 34.no. 19/ Kis Újság, 1947. április 27. 20/ Kis Újság, 1947. május 4.
