Kutatás-Fejlesztés – Tudományszervezési Tájékoztató, 1988
5. szám - Szemle
375 zálása viszont csak a fejlett országokkal való együttműködés révén biztosítható. Magyarországnak a kapcsolatok elmélyítése érdekében részt kellett vennie a nemzetközi tudományos tanácskozásokon és kezdeményeznie kellett az együttműködést. Szerencsére a bel- és külpolitikában is olyan erők domináltak és olyan hatások érvényesültek, amelyek a nemzetközi együttműködést ösztönözték. A kapcsolatok kiépítésére serkentően hatott a magyar tudományos élet reformjáról folyó vita. A modernizálás hivei a nemzetközi tudományos színvonalhoz való felzárkózást sürgették. A nemzetközi kapcsolatok preferálása tudománypolltikailag azért is célszerű volt, mert a második világháború után a tudomány fejlődése olyan szakaszba lépett, amikor az egész földre kiterjedő globál is hatások sorozatával kellett számolni, amitől egyetlen nemzeti modernizáció sem függetleníthette magát. A politikai feltételek létrejötte után Magyarország viszonylag aktiv volt a nemzetközi tudományos életben, különösen a tudományos rendezvényeken szerepeltek sokat magyar kutatók. A tudomány modernizálása érdekében a magyar tudomány számára nem volt közömbös, hogy sikerül-e megtalálni azokat a mintákat, amelyek modellül szolgálhatnak. Ennek érdekében igyekeztek részt venni minél több nemzetközi konferencián és szorgalmazták a kétoldalú kapcsolatokat is. A tudományos kapcsolatok fejlődését 194? első feléig még nem hátráltatta Fulton, s a mindinkább kiéleződő hidegháborús légkör. A tudomány nemzetköziségét reprezentálta 1946 őszén Svájcban a zürichi Természetkutató Társaság fennállásának 200. évfordulója alkalmával tartott ünnepség. A tanácskozásra 20 állam több mint 50 akadémiája és tudományos társasága küldte el képviselőit. A találkozást áthay , totta az a vágy, hogy helyreállítsák a világ tudományos kapcsolatait. A magyar tudományos élet szempontjából jelentős állomás volt a francia kapcsolat felvétele. Sőtér István a Vallásés Közoktatásügyi Minisztérium külföldi osztályának helyettes vezetője 1946. november 10-én Párizsba utazott, hogy részt vegyen az UNESCO ülésén. Látogatásának az is célja volt, hogy közvetlen kapcsolatok épüljenek ki a két ország között. A kapcsolatok ápolása érdekében francia tudósokat és Írókat hivtak meg Magyarországra. 2/ Szent-Györgyi Albert és Magyarország tudományos elismerését is jelentette, hogy a világhirü tudós megkapta a francia becsületrend nagykeresztjét.3/ A magyar tudományos élet megbecsüléseként értékelhető a párizsi Curie Intézet vezetőjének François Badesse professzornak elismerő nyilatkozata is.^/ A francia rádióban előadás hangzott el a párizsi Magyar Intézetről, mely azon tul, hogy a francia közvéleményt informálta a magyar tudományról, 25 francia és 25 magyar ösztöndíjast is foglalkoztatott.^' 1/ Népszava, 1946. október 11. 2/ Szabad Szó, 1946. november 13. 3/ Szabad Szó, 1947. április 15. 4/ Népszava, 1947. julius 1. 5/ Kis Újság, 1947. május 22.
