Kutatás-Fejlesztés – Tudományszervezési Tájékoztató, 1988

5. szám - Szemle

351 - a vizsgálandó kutatócsoportok mutatóinak célszerűen választott standardhoz való viszonyításával. Jelen tanulmányban az értékelésre alkalmas bibliometriai mutatók egy csoportját igyekszünk összefoglalni, amelyek kutatócsoportok publikativ tevékenységének vizsgálatán keresztül használhatók fel tudományos munkájuk értékelésére. Nem egyének, egyetlen közlemény vagy néhány kutató, illetve cikk felmérését, sem országok, egész tudományterületek áttekintését nem szándékoztuk megtenni. Megítélésünk szerint ugyanis azok a vizsgálatok, amelyek egyetlen vagy néhány kutatóval, illetve cikkel foglalkoznak /mikro-szint/, ritkán vezethetnek általánosítható vagy értékelésre felhasználható adatokhoz. A nagy adathalmazok /makro-szint: pl. országok összes publikációi/ kezelése nehézkes. Célszerű a mezőszint minél alaposabb megismerése. 10-500 kutató /szerző/ vagy 50-1000 közlemény adatai többnyire jól áttekinthetők, feldolgozhatók. A feldolgozást végzők tematikailag is jobban ismerhetik munkájuk tárgyát, mint nagy adatbázisok esetén. Gyakorlati okokból is előnyös a mezo-szint vizsgálata, hiszen országos tudománypolitikával viszonylag kevés embernek van lehetősége foglalkozni, még kevesebbeknek adatik meg befolyásolni azt. Egy-egy intézmény, kutatóegység munkájának vagy egy kutatási pályázatnak az értékelése azonban gyakorta előforduló igény. A bibliometriai irodalomban bőséggel találhatók olyan mutatók, amelyeket a gyakorlatban ki is próbáltak. Elsősorban olyan mutatókat gyüjtöttünk össze, amelyeket mérésre, értékelésre már felhasználtak vagy ilyen célokra felhasználhatók. A PUBLIKÁCIÓS MUTATÓK CSOPORTOSÍTÁSA A publikációs mutatók a tudományos közlemények minőségét /színvonalát, hatását/ mennyiségét, korát, korszerűségét jellemzik. Természetesen még sok egyéb /pl. informatikai/ szempontot, adatot is figyelembe lehetne venni a publikációk jellemzésekor, de a mutatók javasolt csoportosítását a tudományos teljesítmény értékelésének igényével dolgoztuk ki, s ezért csak az emiitett háromféle mutatószámot alkalmazzuk. A publikációs mutatókat három csoportba rendelhetjük: - közlemény- /Р/, - idézettségi /С/, - időmutatók /Т/. A közleménymutatók a közlemények számára, minőségére vonatkozó adatokat foglalják össze. Az idézettségi jelzőszámok a közleményekben lévő hivatkozások, illetve a közelményekre érkező idézetek feldolgozásán alapulnak. A közlemények és hivatkozások, illetve idézetek megjelenésének idejét figyelembe vevő mutatók5/ az időmutatók. 5/ VINKLER P.: A természettudományi közlemények adataiból származtatható néhány relativ és parciális publikációs mutató elemzése. = Kutatás-Fejlesztés, 198?.5.no. 411-429.p.