Kutatás-Fejlesztés – Tudományszervezési Tájékoztató, 1988
1. szám - Szemle
20 AZ INNOVATIVITÁS RELATIV SZÍNVONALA /LJ/ Adott ország innovativitásának relativ színvonalát a legjobb nemzeti termék árának a világpiac legjobb terméke árával valé összemérés segítségével számolhatjuk ki: a n 2 I E fc /L I = 1=1 1 - 1=11 7 wi In n ahol: : az árukosár i-edi к árujának világpiaci árindexe Sjj s a világpiaci árukosár i-edik legjobb hazai termékének világi piaci ára : az i-edik legjobb világpiaci termék ára n: a világpiaci árukosár áruinak száma A 15. képlet mutatja, hogy a kijelölt összes hazai árut egyenként összevetve a referenciaként választott világpiaci árukkal, majd a kapott hányadosokat összegezve, és egyetlen áruféleségre vetitve kiszámítható az a relativ világpiaci árukosár index, amely az innovativitás relativ színvonalát /1\/ jellemzi. Nyilvánvaló-, ha Ij_ = 1, akkor az innovativitás hazai szinvonala azonos a világszinttel, ha Z^C 1, akkor rosszabb, s ha 1» akkor jobb. AZ INNOVATIVITÁS RELATIV MÉRTÉKE /I/ Ha az egyes termékek árait súlyozó faktorként vesszük figyelembe, akkor a következő képlethez jutunk: n 2 i=l G 2V4 A 16. képlet szerint a világpiaci árukosár árui közül a drágább áru jobban növeli az innovativitás relativ mértéke mutatószámot. Ez azt a feltételezést igyekszik kifejezni, amely szerint minél nagyobb értékű egy áru, annál jelentősebb az innovációs potenciál szerepe annak létrehozásában. Gondolhatnánk arra is, hogy a termékek mennyiségét ~ az eladott darabok számát, a teljes eladási értéket — is épitsük be a képletbe. Ez azonban számos nehézségbe ütközik, tekintve, hogy a világkereskedelemből való részesedést kellene kiszámítani, továbbá, hogy a világpiacon nem forgalmazott termékek mennyiségét igv lehetetlen figyelembe venni. Az innovativitás relativ mértékének kiszámításánál nem az eladott vagy eladható árumennyiséget kell elsősorban számba vennünk, hanem azt az értéket, amelyet az innovációs szféra létrehozott. Ez pedig nem az áru mennyiségével, hanern az árával kapcsolatos.
