Kutatás-Fejlesztés – Tudományszervezési Tájékoztató, 1988

2. szám - Figyelő

167 mert régóta intenziv kapcsolatban áll velük, ezért rendkívül fontosnak találják a szakembercserét. A vizsgálatokból egyértelműen kitűnik, a partnervállalatoknak és intézményeknek akt ivabbá kell tenniük az egyetemekhez fűző­dő kapcsolataikat. Felmerült, hogy az egyetemi kutatási eredmények gyakorlati hasz­nosításával egy külön e célra felállított szervezet foglalkozzék, amely egyben az intézmények kezdeményezéseit is koordinálja. Ennek segítségé­vel a vállalatok és a felsőoktatás között a kölcsönös bizalom alapján kialakított partnerkapcsolatok is nagyobb jelentőséget kapnának. -- GOERIG,M. - WENZLAFF.H.: Mitver­antwortung der Hochschulwissenschaft­ler für die Überleitung und Nutzung ihrer Forschungsergebnisse. = Das Hochschulwesen /Berlin/, 1987.7. no. 174-178. p. M<L # Nyugatnémet vita a mutatószámokról Mivel a költségvetési eszközök mind nagyobb része áramlik a kuta­tás területére, a nyugatnémet kormány olyan módszert keres, mely lehető­vé teszi a tudományos munkák minőségének mérését. Az egyetemek hevesen reagálnak a kormány próbálkozásaira, mondván, a mutatószámok nem nyújta­nak teljes és pontos képet a tudományos életről, finanszírozási segéd­eszközként való használatuk pedig az egyetemi költségvetés szétforgá­csolásához vagy erőteljes csökkentéséhez vezet. Az NSZK-ban a költségvetési K+F kiadások 1987-ben 32 milliárd dol­lárnak megfelelő összeget értek el, ami 48 %-os növekedést jelent 1981 óta. Az összeg az NSZK-t Japánnal egy szinten helyezi el a GNP /bruttó nemzeti termék/ százalékos arányában mért országos tudománytámogatást tekintve. /NSZK: 2,9 %, Egyesült Államok: 2,8 Nagy-Britannia vala­mint Franciaország: 2,3 %./ A nyugatnémet egyetemek vezetői számára tájékoztatót rendeztek Reisenburgban, ahol a Philadelphiai ISI adatai segítségével értékelték a nyugatnémet matematika teljesítményét. Az együttes idézetek és a klaszter-elemzések alapján megállapították, hogy NSZK-beli szakértőktől származik a szakcikkek megközelítőleg 5 %-a , néhány szűkebb szakterüle­ten pedig 21 %-a. A tudománymetriai mutatószámokat egyelőre nem használják kutatás­finanszírozás! döntésekben, de a szövetségi kormány tudományos tanács­adó testülete szorgalmazza az idézési adatok és más mutatószámok figye­lembevételét a pályázatok elbírálásánál. Az egyetemi rek­torok országos konferenciája fe nntartásait fejezte ki a tudományos mutatószámokkal szemben, elsősorban, ha az intézmények és tanszékek rangsorolásához használnák azokat. " Csak a bármely kritériumok szerinti listák élén állók remélhe­tik pénzalapjuk növekedését, épületeik, felszereléseik felújítását " -

Next

/
Thumbnails
Contents