Kutatás-Fejlesztés – Tudományszervezési Tájékoztató, 1988
2. szám - Szemle
145 a kutatóintézetek és más, nagy és költséges kutatási eszközöket igénylő kutatóhelyek teljesítményének e x - p о st értékelésére. A kutatásértékelést tehát igen különböző kritériumok, érdekszempontok és összefüggések alapján végzik. Tipusai ennek megfelelően szintén változatosak, azonban nagyjából két csoportra oszthatók: az egyik csoport kritériuma a vizsgált kutatás tudományos értéke /tudományos merituma, eredetisége, színvonala, módszertana, hasznossága/, a másiké pedig az, hogy mennyiben felel meg adott társadalmi-gazdasági közege igényeinek, várakozásainak, tehát mennyire "hasznos", "alkalmazható". A két alapvető kritériumrendszer a valóságban nem válik el egymástól, a kettő között nyilvánvaló átmenetek vannak. A kutatásértékelési módszerek — a szakirodalom szerint — a következő főbb csoportokra oszthatók: - a szakértői értékelés /peer review/ és változatai; - interjúk és kérdőíves módszerek; - kvantitatív módszerek; - esettanulmányok, esetleírások. /Folytatás az előző oldalról/ COLE,S. et al.: Chance and consensus in peer review. = Science /Washington/, 1981.nov. 20. 881-886.p. C0LE,S. et al.: Peer review in the National Science Foundation: Phase one of a study. Washington, 1978,Nat.Acad. Sei. IRVINE,J. - MARTINjB.R. : Assessing basic research: The case of the Isaac Newton Telescope. = Social Studies of Science /London/, 1983. l.no. 49-86.p. IRVINE,J. - MARTIN,B.R.: Basic research in the East and West: A comparison of the scientific performance of high-energy physics accelerators. = Social Studies of Science /London/, 1985.2.no. 293-341.p.
