Kutatás-Fejlesztés – Tudományszervezési Tájékoztató, 1988

2. szám - Szemle

138 összevetés: félszázaddal ezelőtt a termékek életciklusa a gyógyszeriparban 24 év, az élelmiszeriparban 20 év, a szerszámgépiparban 16 év volt, mig a 80-as években a megfelelő mutatók 8, illetve 5 és 4 évre tehetők.'/ Az idejekorán ujitó "támadó" stratégiájú vállalatok a befektetett tőkéjük után átlagosan legalább 30 %-kal több bevételre tesznek szert, mint a defenziv magatartásúak. E felismerés természetesen a társaságok döntő többségét a K+F erőteljes bővítésére serkenti. Figyelemre méltóak az elektronikai, a vegyi- és a szállitó-berendezések ágazatának vállalatai, mert részesedésük a magán szektor ipari kutatási ráfordításában mintegy 64 %-ot ér el.8/ A 100 legnagyobb japán cég közül 1985-ben csak 8 akadt, amely nem emelte az előző évihez képest K+F keretét, illetve némileg mérsékelte azt. Kimagasló növekedés mutatkozott ugyanakkor a Canonnál /40 %/, a Fujitsunál, a Ricohnál és a Toshibánál /33, 29, illetve 21 %/. 3. táblázat A vezető cégek K+F befektetései és azok viszonylagos súlya a forgalom értékében Társaságok neve K+F összege /millió dollár/ százalékos részesedés a forgalomban Toyota Motors 1 140 4,8 Hitachi 1 071 5,3 Matsushita Electric 800 4,2 Toshiba 700 5,3 Nissan Motor 620 4,3 NEC 526 5,8 Honda Motor 439 4,1 Sony 399 7,9 Fujitsu 371 7,2 Mitsubishi Electric З07 3,8 Forrás : The internationalization of the Japanese economy. Tokyo,

1987. 190 p. Megjegyzés

: 1985. évi adatok. A 80—

as évek második felében kutatási keretük korábbinál nagyobb hányadát — átlagosan mintegy 3-5 %-át — költik alapkutatásokra a cégek. Részben ennek lecsapódása, hogy 1986-han 270 000 hazai szabadalmat regisztráltak Japánban.9/ 7/ Rendite für Angreifer. = Wirtschaftswoche /Düsseldorf/,

1987. szeptember. 95-98.

p. 8/ Tokyo Business Today, 1986.ápr. 21.

p. 9/ Wirt schaftswoche /Düsseldorf/,1987.nov.

27. 101.p.