Kutatás-Fejlesztés – Tudományszervezési Tájékoztató, 1988
1. szám - Szemle
12 1.táblázat Relativ idézettségi mutató Magyarországon, néhány tudományágban Tudományág klinikai orvostudomány 0,80 orvosbiológia 0,95 biológia 1,23 kémia 0,94 fizika 0,79 földtudomány, űrkutatás 0,77 mérnöki tudományok 0,85 pszichológia 1,37 matematika 1,05 Szakterületek együtt 0,88 A TUDOMÁNYOS KUTATASOK KÖLTSÉGÉRZÉKENYSÉGE A tudományos kutatások ráfordításai /Р x! többékevésbé elhatárolhatók a "fejlesztés" címszóval összefoglalt gyártásés gyártmányfejlesztési kiadásoktól. Egy adott évben P-t a kutatásokra forditott folyó költségek /С-t/ és a rendelkezésre álló állóeszközállomány bruttó értéke 10 %-ának összegével M^ jellemezhető: Pt = °t + Mt * * 10 A legnagyobb számítási hiba abból adódhat, hogy a P t meghatározásához adatokat szolgáltató szervezetek nem csak a tudományos kutatás költségeit számolják el ezen a rovaton, A P-t meghatározásánál tekintettel kell lenni arra is, hogy a különböző elmeken befizetett adók пз szerepeljenek költségként. A jelenleginél szigorúbban ellenőrzött, szerkezetében korszerűsített /a megfelelő PM rendelkezésekkel összhangban álló/ és egyszerűsített tudományos statisztikai beszámoló alapul szolgálhat a tudományos kutatások reális ráfordításainak kiszámításához. Természetesen az interdiszciplinaritás miatt nagyon nehéz egyes kutatásokat, esetenként egész témacsoportokat vagy intézetek munkáját kategóriákba gyömöszölni. Azonban mindenképpen csak addig a szintig szabad a tematikai elkülönítést megkívánni, amely szinthez az illető K+P munka költsége /inputja/ és terméke /outputja/ még egyértelműen hozzárendelhető és meghatározható. Ha a kutatások érdekében felhasznált potenciál /?.(./ mennyisége ismeretes, akkor kiszámíthatjuk azt is, mibe kerül az egy közleménybe foglalt információtömeg termelése, azaz mi a tudomány viszonylagos ára. AzR n fajlagos mutatószámot a tudományos kutatás költségérzékenységének nevezhetjük és a következőképpen számoljuk ki: n n H
