Kutatás-Fejlesztés – Tudományszervezési Tájékoztató, 1988
2. szám - Szemle
123 viselte. A tiszteleti tagok nemzetközi rangja nem vitatható. Nem került viszont a tagok közé Rusznyák István és Vadász Elemér, ők csak 1946-ban, illetve 1948-ban lettek akadémikusok. Az uj tagok szakmai megoszlásából arra lehet következtetni, hogy az MTA modernizálási koncepciójában tükröződött a világ tudományos trendjeihez való közelités igénye. A tagválasztások azt is bizonyitják, hogy a két világháború között mellőzött természettudományok poziciói sokat javultak. Az osztályok száma ugyanakkor változatlan maradt. Az MTA három osztályából csak egy volt természettudományi, a hat alosztály közül kettő tartozott a természettudományokhoz. Nem volt biológiai-orvostudományi és műszaki osztály. A tudományos élet modernizálását követelők ugy Ítélték meg, hogy a természet- és műszaki tudományok fejlődésének több problémája nem megfelelő akadémiai képviseletükből, a Magyar Tudományos Akadémia funkcióinak nem megfelelő értelmezéséből és a tudományos kutatás nem kielégítő támogatásából következik. A természettudományok csekély súlya miatt Szent-Györgyi Albert tovább küzdött az MTA reformjáért, ugy látva, hogy a tudományos intézmények elöregedtek, az Akadémia elavult. Felfogása szerint a Magyar Tudományos Akadémia feladata már nem a tudósok egymás közti érintkezésének lehetővé tétele — mert ezt a folyóiratok ellátják — , hanem a tudományos kutatás feltételeinek biztosítása. A tudomány otthonává tett akadémiának ezért olyan anyagi eszközöket kell a rendelkezésére bocsátani, hogy tudós tagjai komoly kutatómunkát végezhessenek. 6/ Az MTA reformjáért és a tudomány megújhodásáért megindult kezdeményezések a Moór Gyula vezette testület ellenállása miatt nem vezettek eredményhez. Az MTA újjászületésével kapcsolatos javaslatot Teleki Géza kultuszminiszter, vallás- és közoktatásügyi miniszter is támogatta. Kornis Gyula elnök sem zárkózott el a javaslat elől, ezért pártolólag terjesztette a "Reformbizottság" elé. Szent-Györgyi azonban a bizottságtól nem remélte a természettudományok elismerésének növekedését. Julius 30án Szent-Györgyi Albert és Bay Zoltán vezetésével megalakult a Magyar Termé szettudo mányi Akadémia.?/ A megújhodást sürgető csoport szerint a magyar tudomány problémái a régi keretek között nem oldhatók meg, ezért a modernizálás érdekében a konfliktust is vállalták a hagyományokhoz ragaszkodókkal. Azoknak az erőknek a segítségére számítottak, akik szintén a gazdasági-társadalmi fejlődés feltételének tartották a tudományos-műszaki haladást. SzentGyörgyi Albert a természettudományok alapján működő ipar és a tudomány kölcsönhatása miatt Ítélte perspektivikusan is kedvezőnek a Természettudományi Akadémia működését. Szent-Györgyi megígérte, az uj akadémia az állam segítségére siet, ugyanakkor elvárta, hogy az állam is elismerje a tudományos kutatás fontosságát és hasznát az egész magyar társadalomra.®/ Laki Kálmán biokémikus szerint a Természettudo6/ Kis Újság, 1945.jul.24. 7/ TILKOVSZKY L.: im. 352. p. 8/ Szabad Nép, 1945.aug.l.
