Kutatás-Fejlesztés – Tudományszervezési Tájékoztató, 1987
1. szám - Figyelő
56 Jelenleg a központnak 250 licencmegállapodása van bel- és külföldi cégekkel. Ezekből évente 15 millió márka nyereség származik, az intézet összbevételének 15 %-a . További bevételekhez jutnak például a radioaktiv hulladékok kezeléséből, a gyorstenyésztő reaktor üzemelő prototípusából származó áramszolgáltatásból. Karlsruhe létjogosultságát nem csupán a nagyberuházások, a nagymüszerek igazolják, hanem azok a komplex multidiszciplináris tervek, amelyek megvalósítására alkalmas a kiváló műszaki-tudományos infrastruktúra, a rendelkezésre álló szaktudás. Ezek a feltételek egyetlen egyetemen, vagy a Max Planck Társaságnál sem adottak olyan mértékben, mint a nagykutató intézetekben. A nagykutató intézetek az állami kutatáspolitika figyelmének középpontjában állnak. Ez bizonyos kötöttség, a kutatási minisztériummal való szoros együttműködést feltételez. A kormány célkitűzéseivel való szükségszerű összhang nem jelenti azt, hogy minden javaslatot el kell fogadni. A minisztérium meglehetősen hosszura engedi a gyeplőt, biztosítja a kutatás folyamatosságát. Ha az állami kutatáspolitikában alapvető változás következne be, az nyilván hatna a kutatóközpont életére is. Nyilvánvaló, hogy a kutatási eredményeket nemcsak a tudományos közösséggel és a gazdasági partnerekkel kell elfogadtatni, hanem a finanszírozókkal is. — BÖHM,H.: Das Kernforschungszentrum Karlsruhe rüstet um. Von der Kerntechnik zur Umveltforschung. = Bild der Wissenschaft /Stuttgart/, 1986.6. no. 60-67., 70-72. p. Az állami kutatáspolitika helyzete Olaszországban A kutatáspolitika állami szintű irányításához három területen szükséges előre lépni: ki kell dolgozni a K+F országos stratégiáját, a gazdasági és intézményi rendszer hatékonyabb működtetésével kell ösztönözni a K+F tevékenységet, javítani kell a mikroszintü irányítás színvonalát és hatékonyságát. Az utóbbi években igen jelentős lendületet vettek Olaszországban az államilag finanszírozott kutatások. Jelenleg 19 minisztérium 14 különböző á_llami forrásból nyújt támogatást K+F munkák végzéséhez. Az ipari kutatás finansziro zásakor előnyben részesitik az "érett" szektorokat, az innovációs programokra juttatott összegek gyakran az iparágak vagy iparvállalatok "rejtett" támogatására szolgálnak. Az iparági fejlesztéspolitika defenziv jellegű, inkább a válságba került szektorokat támogatja, semmint az erősek expanzióját. Az erőforrások allokálása nem tükrözi az elméleti prioritásokat. Az állami kutatáspolitika irányelveinek kialakításakor több dilemmával kell megbirkózni. El kell dönteni, melyek azok a területek,
