Kutatás-Fejlesztés – Tudományszervezési Tájékoztató, 1987

6. szám - Szemle

505 A 70-es évek végén indult meg a hazai kutatóhálózat felülvizsgálata, s ennek nyomán a K+F statisztika megfigyelési körének szükitése. 1981-től az adatok már erre a szűkebb körre korlátozódnak, a korábbinál szigorúbb besorolási követelmények érvényesítésével. A forrástervezésben viszont nem következett be hasonló változás, az változatlanul egy szélesebb kört igyekezett átfogni. A ráforditási mutatók köre a K+F statisztikában 1970-től egyre következetesebben kibővült a K+F források képzésének és felhasználásának tágabban értelmezett mutatóival. Ez a bővités azonban rendhagyó módon történt: a KSH a hagyományos statisztikai adatgyűjtéstől függetlenül, a pénzügyi adatszolgáltatások összesített eredményei alapján számitotta és közölte évente az országos forrásadatokat, s ezekre támaszkodott a középtávú és az éves forrástervezés is. E vonatkozásban tartalmilag is bővitési tendencia érvényesült: - a K+F ráforditások mellett számba vették a szolgáltatás, a kísérleti termelés, a jóléti és egyéb tevékenységek ráfordításait is, s ezek a köztudatban K+F ráfordításokként szerepeltek; - az un. kisérleti fejlesztés eredetileg leszűkült /az UNESCO ajánlások értelmében/ a gyártmány- és gyártásfejlesztésre, később viszont gyakorlatilag felölelte a MŰFA egész /nem kutatási/ felhasználását ; - a halmozódások kiszűrésére nem minden esetben került sor /a rendelkezésre álló információk sokáig nem is tették lehetővé a MŰFA felhasználásnál, a visszatéritendő támogatásoknál stb./; - a források közé kerültek olyan pénzalapok is, amelyek újraelosztással keletkeztek, vagy amelyekből csak igen csekély hányad szolgált K+F célokat. Ugyanakkor az állami költségvetési forrásadatok csak a megfigyelési körre korlátozódtak, a K+F intézmények saját forrásai az adatokban csak vállalati körben szerepeltek, néhány ráforditási tételt rendszeresen becslés utján határoztak meg, következetesen kimaradt a forrásadatokból pl. a felhalmozott készletek értéke, az állóeszközállomány értéke. REDUKÁLÁSI KÍSÉRLETEK A forrástervezésben is alkalmazott, tul tágan értelmezett statisztikai mutatókat az elmúlt években számos birálat érte. Ezért a K+F statisztika korszerűsítési programjaiba a 80-es évek második felétől bekerült az a követelmény is, hogy a ráforditási mutatók a v a 1 ó s á g о s K+F ráfordításokat tükrözzék, s közelítsenek az UNESCO hasonló mutatóinak tartalmához. 6/ A KSH kiadványaiban ezért előbb néhány fő mutató mélyebb részletezésével módot adtak egyfajta redukálásra /a nem K+F jellegű ráforditási tételek egy részének kiszűrésére/, később — a továbbra is tágan alkalmazott mutatók érintetlenül hagyásával — rendszeresen közölték a K+F tevékenység un. redukált adatait 6/ Ld. Csöndes M.: A hazai K+F ráforditások tartalmának elemzése nemzetközi statisztikai módszertani összehasonlítással. = KutatásFejlesztés, 1986.1.no. 5-17.p.