Kutatás-Fejlesztés – Tudományszervezési Tájékoztató, 1987

6. szám - Szemle

501 népgazdasági tervezés fokozottabb figyelmet forditson a K+F feladatokra, az eredmények hasznosítására, s a K+F bázis működési feltételeinek a biztositására. Az ötéves tervtörvények szövegében ezután egyre több helyet kapott a K+F feladatok és feltételek megfogalmazása. Bár a tudománypolitikai irányelvek ekkor és később is határozottan a K+F finanszírozási források nemzeti jövedelemnél gyorsabb növelését sürgették, az ötéves tervekben a nemzeti jövedelem, majd a belföldön felhasznált nemzeti jövedelem 3 %-ában jelölték meg a K+F források keretét, ami nem gyorsabb, hanem azonos ütemü növekedésre adott csak módot . Ebben az időszakban gyakorivá vált a K+F finanszírozási rendszer elemeinek módositása, s a gyakorlatban egyre bonyolultabb un. többcsatornás finanszírozás alakult ki. A MŰFA vált a finanszírozás fő forrásává, az állami költségvetés súlya fokozatosan csökkent, s bár viszonylag kis volumenben, de több uj alap is gazdagította a forrásokat. A K+F forrástervezés ebben az időszakban már csak a hátteret képező tervszámitásokban kapott "mozgásteret". Számadatait igyekeztek az egész K+F bázisra kiterjedően, s a tulajdonképpeni K+F tevékenységen túlmenően az ahhoz kapcsolódó szolgáltatási és kisérleti termelő tevékenységekre is meghatározni. E tervszámitások jórészt becslések alapján készültek, s valójában csuk tájékoztató jellegűek voltak, mert sem a PM, sem az ОТ nem vállalt garanciát az azokban szereplő költségvetési vagy beruházási "előirányzatok" feltétlen biztositására. Az ötéves időszakok egészére kimunkált tervszámitásokhoz néha éves bontások is készültek, ugyancsak tájékoztató jelleggel. A PM és az ОТ együttes számitásai rendszerint a Tudománypolitikai Bizottság /ТРВ/ fórumán kerültek egyeztetésre az érdekelt kutatásirányitó szervekkel. A K+F források azonban ténylegesen az éves tervezési folyamatokban és a tárcák döntései nyomán formálódtak. A 70-es évek második felétől, s különösen a 80-as évek elejétől azonban a tervszámitások egyre kevésbé biztosítottak reális előrelátást a rendkivüli takarékossági intézkedések, a beruházási stopok és korlátozások, a szigorúbb devizagazdálkodás, a forrásátcsoportosítások és elvonások stb. miatt. Kitűnt, hogy a hagyományos bázisszemlélet sem érvényesíthető már a megváltozott helyzetben. Több más körülmény is sürgette a K+F forrástervezés reformját. AZ 1986-1990. ÉVEK IDŐSZAKA A VII. ötéves tervidőszak K+F forrástervét — alapos előkészités után — az OMFB elnöke, az MTA főtitkára, a pénzügyminiszter és a TPB titkára együttesen nyújtotta be a TPB fórumán. Igy a lsgérdekeltebb kutatásirányitó szervek kaptak lehetőséget a forrástervezésben való érdemi közreműködésre, s ezzel a tervezési szemlélet formálására, a módszertan továbbfejlesztésére is. Lényeges változásokra azonban még nem volt mód. 4/ 4/ Az elfogadott forrástervről lásd Balázs J.: A tudományos kutatás fő irányai Magyarországon a hetedik ötéves tervidőszakban. = Kutatás-Fej lesztés, i985.I.no. 21-30.p.