Kutatás-Fejlesztés – Tudományszervezési Tájékoztató, 1987
1. szám - Szemle
47 A bizottságok harmadik feladata tudományos prognózisok készítése a tudományágak, szakterületek helyzetéről, perspektíváiról. A CNRS ÉS AZ EGYETEMEK A mintegy 1 ООО támogatott kutatóhely költségvetéséhez a CNRS átlagosan kb. 40 %-kal járul hozzá. A szerződésben rögzitett támogatás általában négy évre szól. A támogatási akciót az egyetemi kutatóhelyek kezdeményezik — a rektor engedélyével —, s a szerződést megelőzően részletes programot nyújtanak be a tudományos célkitűzésről, a munkaerőigényről, a működési és beruházási költségekről. A támogatott kutatóhely személyzete vegyes foglalkozású: oktat és kutat. Konfliktushelyzetek a CNRS és az egyetemek között nem alakulnak ki. Az egyetemek érdekeltek a támogatás elnyerésében, ugyanakkor a CNRS bevonja az egyetemek képviselőit a kutatási stratégia kidolgozásába, a pályázatok tematikájának meghatározásába. A pályázatok szerepe egyébként nem jelentős a CNRS kutatásirányitó tevékenységében /a tudományági főosztályok költségvetési keretének kb. 10 %-át fordítják ilyen célra/, s az uj kormány intenciói szerint ez várhatóan tovább csökken. Pályázatok kiírásával inkább az elhanyagolt vagy kiemelten fejlesztendő terület müvelését kivánják ösztönözni. A tematikát egyeztetik az egyetemi kutatóhelyek vezetőivel, a kiírásokat szakértő csoport fogalmazza meg, s ugyanez a csoport végzi a benyújtott pályázatok bírálatát isi a végső döntést a tudományági főosztály mondja ki. 1986 januárjában Kölnben a Max-Planck-Társaság Társadalomkutató Intézetet létesített. Az intézeti kutatás tematikája: a strukturák és az intézmények változása a modern társadalomban. = Wissenschaftsnachrichten aus nichtsozialistischen Ländern /Berlin/, I986.5. no. 22-23. p. Finnország 1987. évi költségvetése 4,9 milliárd finn márkát irányoz elő kutatásra és fejlesztésre, az előző évinél 14 %-kal többet. = Infobrief /Luxembourg/,1986.okt.20. 3-p.
