Kutatás-Fejlesztés – Tudományszervezési Tájékoztató, 1987

1. szám - Szemle

30 /Folytatás az előző oldalról/ USA Japán NSZK Franciaország Egyesült Királyság Svédország % % % % % % IX. A K*F-ben dolgozó kutatók és mérnökök megoszlása szektorok szerint a Ipar 74 59 60 91 na 57 Felsőoktatás 13 32 24 38 na 34 Kormány 9 7 15 18 na 9 Nem profit célú 4 2 1 2 na X. Első egyetemi fokozat szakterület szerint £ Természettudományok 10 3 16 na 25 4 Műszaki tudományok 7 19 14 na 16 11 Mezőgazdasági tudományok 2 4 4 na 2 1 Társadalomtudományok 11 41 29 na 29 10 Összes egyéb 71 33 35 na 29 74 XI. Doktori fokozat szakterület szerint s Természettudományok^ 35 12 20 42 42 24 Műszaki tudományok 9 19 8 12 18 13 Me zôgazdaság 3 8 3 h 3 2 Társadalomtudományok 19 1 10 16 23 Összes egyéb 35 60 59 30 37 38 Megjegyzés: na = nincs adat a = Csak természettudományok és műszaki tudományok, a többi országnál szerepelnek a társadalom- és humán tudományok adatai, az Egyesült Államoknál a természet, műszaki és társadalomtudományok b = Az Egyesült Államoknál csak a szövetségi kormány adatai szerepelnek с = Franciaországban a CNRS K+F-et a felsőoktatáshoz sorolják mint teljesítményt, de finanszírozási szempontból a kormányhoz, az NSZK-ban a Max Planck Intézetek a kormány szektorban szerepelnek d = 1983; 66 % 1984-ben, becslések szerint 68 % 1985-ben, 73 % 1986ban e = Általános célú kutatás beleértve az általános egyetemi alapok egy részét f = Matematikusok, számítástechnikai szakemberek is g -A magiszteri fokozatok is h = A természettudományok között szerepel A KUTATÁS FINANSZÍROZÓI A kutatás költségvetési támogatását általában az a hatóság utalja ki és osztja szét, amely az illető terület felelőse. Az állami egyetemeket többnyire a központi tudományos vagy oktatási minisztérium finanszírozza. Az Egyesült Államokban jelentős a szakminisztériumok к u tatásfinanszirozó szerepe. Az Egyesült Államok kivételével általában a gazdaságfejlesztésben szerepet játszó ipari kutatást önálló /ipari v. kereskedelmi/ minisztérium irányítja.